Egy alkalommal, amikor Jézus tanított, ezt mondta a tömegnek:
"Óvakodjatok
az írástudóktól, akik szívesen járnak hosszú köntösben, és
szeretik, ha
nyilvános tereken köszöntik őket. Örömest elfoglalják a zsinagógában
és a
lakomákon a főhelyeket. Felélik az özvegyek házát, és közben
színleg
nagyokat imádkoznak. Ezért keményebb ítélet vár rájuk."
Ezután leült szemben a templompersellyel, és figyelte, hogy a nép
hogyan
dobja a pénzt a perselybe. Sok gazdag sokat dobott be. De egy
szegény
özvegyasszony is odajött, és csak két fillért dobott be.
Erre Jézus magához hívta tanítványait, és így szólt hozzájuk:
"Bizony,
mondom nektek, ez a szegény özvegy többet adott mindenkinél, aki
csak
dobott a perselybe. Mert ők a feleslegükből adakoztak, ez pedig
mindent
odaadott, amije csak volt, egész vagyonát."
Mk 12,38-44
Elmélkedés:
Az írástudók és az özvegyasszony magatartását állítja elénk Jézus a
mai
evangéliumban. Az írástudók viselkedését azért nevezte képmutatónak,
mert
nem Isten, hanem az emberek tetszését keresték. Gondosan
megtartották
ugyan a vallási előírásokat és törvényeket, de talán még
gondosabban
ügyeltek arra, hogy az emberek ezt észre is vegyék. Vallásosságuk
csak
színlelt volt.
Az özvegyasszony, aki férje halála után nem számíthat az
emberek
támogatására, egész vagyonát, utolsó fillérjeit is odaadja, s
ezzel
Istenre bízza életét, sorsát. Jézus értékesebbnek tartja, többnek
nevezi
az özvegy adományát, mert ő valódi áldozatot hozott, míg a többiek
csak a
feleslegükből adtak. Képes vagyok-e mindenemet és magamat is neki
adni? Ő
nem filléreket vagy nagy pénzadományt vár tőlem, hanem
őszinte
vallásosságot.
(c) Horváth István Sándor
Imádság:
Istenünk, irgalmas Atyánk, aki szeretetedet Fiadban, Jézus
Krisztusban
nyilatkoztattad ki, és kiárasztottad ránk a
Szentlélekben, a
Vigasztalóban, fölajánljuk neked ma a világ és minden ember sorsát.
Hajolj le hozzánk, bűnösökhöz, gyógyítsd meg gyöngeségünket, űzz el
tőlünk
minden rosszat, add, hogy a Föld minden lakója
megtapasztalja
irgalmasságodat, hogy benned, a Szentháromság egy Istenben
megtalálják
mindig a remény forrását.
II. János Pál pápa
Kommentáld!