Egy alkalommal, amikor Jézus befejezte tanítását, elbocsátotta a sokaságot
  és hazatért. Otthon azt kérték  t?le tanítványai: "Magyarázd meg nekünk  a
  szántóföldr?l  és  a  konkolyról   szóló  példabeszédet!"  Kérésükre   így
  magyarázta meg: "Aki a jó  magot veti, az az  Emberfia. A szántóföld ez  a
  világ. A jó mag az  Isten országának a fiai,  a konkoly pedig a  gonoszság
  fiai. Az ellenség, aki elvetette a  konkolyt, az ördög. Az aratás a  világ
  vége, az  aratók  pedig  az  angyalok.  Ahogyan  aratáskor  összeszedik  a
  konkolyt és  elégetik, úgy  lesz a  világ végén  is. Az  Emberfia  elküldi
  angyalait,  azok  összeszednek  országából   minden  botrányt  és   minden
  gonosztev?t, és tüzes  kemencébe vetik. Ott  majd sírás és  fogcsikorgatás
  lesz. Akkor az igazak ragyognak majd Atyjuk országában, mint a nap. Akinek
  füle van, hallja meg!"
  Mt 13,36-43

  Elmélkedés:

  Az evangéliumokban  csak  ritkán  fordul  elő,  hogy  Jézus  megmagyarázza
  egy-egy  példabeszédét.  A  beszédek  többsége  önmagáért  beszél,  könnyű
  megérteni, hiszen  a  mindennapi  élet és  munka  témáiból  merít.  Amikor
  azonban  Jézus   magyarázatot   fűz  az   elhangzottakhoz,   akkor   ezzel
  nyomatékosabban szólítja  fel a  hallgatóságot,  hogy választ  adjon  vagy
  válasszon.
  S ezt  a  válaszadást  nem  lehet, s  nem  is  érdemes  kikerülni,  hiszen
  mindenkit személyesen  érint.  A  búzáról és  a  konkolyról  szóló  beszéd
  magyarázatából kiderül, hogy  a világban a  jó és a  rossz egyaránt  jelen
  van. Kezdetben  sokszor nehéz  megkülönböztetni őket,  amely a  választást
  nehezíti számunkra. Egy  idő után  azonban kiderül a  különbség, s  nekünk
  állást  kell  foglalnunk,   hogy  vajon  jó   búzaként  vagy   haszontalan
  gyomnövényként akarunk-e élni. Személyes döntésünktől függ, hogy az utolsó
  ítéletkor elnyerjük-e az üdvösséget. Ezek a példabeszédek rólunk szólnak.
  ? Horváth István Sándor

  Imádság:

  Szentséges Isten, Te  olyan világosságban  lakozol, amelyre  senki el  nem
  juthat, csak  Fiad,  Jézus  Krisztus  szeretetén keresztül,  s  Te  ezt  a
  szeretetet jóságos kegyelmedben kiárasztottad emberiségünkre. Már a  világ
  teremtése előtt szerettél bennünket, szegény embereket, s örök  szereteted
  által megmentettél bennünket haragodtól, a halál és a pokol hatalmától.  S
  most ezt a szeretetet Jézus Krisztus,  a te Fiad által mutatod meg  nekünk
  tűzláng Lelkedben,  hogy  kérjük őt,  s  Te megadod  nekünk.  Én  szegény,
  méltatlan  ember,  tudom,  hogy  nem  vagyok  rá  érdemes.  Mivel  azonban
  szeretetedet kinyilatkoztattad  hozzád  tért  emberségünkben,  s  magadhoz
  hívod vele  a  szegény  tékozló  bűnöst,  testünkbe  öltöztél  vele,  hogy
  megváltsd a bűntől és üdvözítsd, ahogyan szavad tanítja.