Amikor Mózes törvénye szerint elteltek Mária tisztulásának napjai, szülei
  felvitték Jézust Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, amint az Úr
  törvénye előírja: „Minden elsőszülött fiú az Úr szent tulajdona.” Ekkor
  kellett Máriának, ugyancsak az Úr törvénye szerint, „egy pár gerlét vagy két
  galambfiókát” tisztulási áldozatul bemutatnia.
  És íme, volt Jeruzsálemben egy Simeon nevű férfiú, egy igaz és istenfélő
  ember, aki Izrael vigaszára várt, és a Szentlélek lakott benne. A Szentlélek
  kinyilatkoztatta neki, hogy nem lát halált addig, amíg meg nem látja az Úr
  Fölkentjét. A Lélek arra indította, hogy menjen a templomba, amikor a
  gyermek Jézust odavitték szülei, hogy a törvény előírásai szerint
  cselekedjenek vele. Simeon a karjára vette őt, és így magasztalta Istent:
  „Most már elbocsáthatod szolgádat, Uram, szavaid szerint békességben, mert
  szemeim meglátták szabadításodat, melyet minden nemzet számára készítettél,
  hogy világosság legyen: kinyilatkoztatás a pogányoknak, és dicsőség
  népednek, Izraelnek.”
  Jézus atyja és anyja ámulva hallgatták mindazt, amit Simeon mondott. Simeon
  pedig megáldotta őket, és így szólt Máriához, Jézus anyjához: „Lám, e
  Gyermek által sokan elbuknak és sokan feltámadnak Izraelben! Az ellentmondás
  jele lesz ő – még a te lelkedet is tőr járja át –, hogy napfényre kerüljenek
  sok szívnek titkos gondolatai!”
  Lk 2,22-35


  Elmélkedés:
  János apostol a Jézussal töltött esztendők alatt és az azt követő évek során
  elsajátította a hit látásmódját. Az idős Simeonnak nem volt erre szüksége.
  Mondhatjuk azt is, hogy ő nem Jézustól tanult, hanem a Szentlélek
  indításaira hallgatott. Hitt a Lélek kinyilatkoztatásának, amely szerint meg
  fogja látni az Üdvözítőt. A Lélek indította, hogy a templomba menjen és a
  Lélek nyitja meg szemeit, hogy felismerje a kisded Jézusban a megváltót,
  akinek érkezésére várt.
  Ettől kezdve nincs több vágya. Mert mit is kaphatna nagyobbat az élettől,
  minthogy megláthatta az Isten Fiát? Ne mondja karácsony után senki
  csalódottan, hogy a másmilyen Jézus szeretett volna! Ez a Gyermek az Isten
  Fia.
  © Horváth István Sándor


  Imádság:
  Krisztus, aki ugyanaz „tegnap, ma és mindörökké”, legyen velünk, amikor
  térdet hajtunk az Atya előtt, akitől minden atyaság és anyaság, és minden
  emberi család származik. Ajánljunk fel Krisztussal együtt a szeretet
  tanúságtételét, amellyel Krisztus mindvégig szeretett minket. Az Atya áldása
  és a Szentlélek kegyelme áradjon családjainkra Krisztusban és az szeretete
  által.