Egy alkalommal így szólt Jézus a néphez: „Kihez hasonlítsam ezt a
   nemzedéket? Hasonlít a piacon tanyázó gyermekekhez, akik odakiáltják
   pajtásaiknak: „Furulyáztunk, de nem táncoltatok. Siránkoztunk, de nem
   zokogtatok.” Eljött János. Nem eszik, és nem iszik; azt mondják rá: „Ördöge
   van.” Eljött az Emberfia. Eszik-iszik, és azt mondják rá: „Lám, a falánk,
   borissza ember, a vámosok és a bűnösök barátja!” Az Isten bölcsességét
   azonban művei igazolták.”
   Mt 11,16-19


   Elmélkedés:
   Az ószövetségi időkben Isten számos prófétát küldött, akiknek az volt a
   feladata, hogy figyelmeztessék a választott népet arra, hogy megszegték a
   hűséget, s térjenek vissza Isten törvényeinek útjára. Az emberek vagy
   megszívlelték a figyelmeztetést, vagy elengedték a fülük mellett.
   Keresztelő Szent János ugyanezt a kettős fogadtatást tapasztalta meg. A
   Megváltó előfutáraként azt hirdette, hogy hamarosan eljön a Messiás, s
   mindenki bűnbánattal készüljön fel érkezésére. Egyesek őszinte bűnbánatot
   tartottak, mások viszont nem hallgattak rá. Nyilvános működése idején
   Jézusnek szintén ugyanezt kellett átélnie: az egyszerű emberek örömmel
   hallgatták tanítását, de a nép vezetői ellenséges lelkülettel fogadták.
  Vajon én hogyan fogadom a hozzám érkező Isteni szót, tanítást? És hogyan
   fogadom majd karácsonykor a megtestesült Igét, Jézus Krisztust?
   © Horváth István Sándor

   Imádság:
   Urunk, minden ember Istene, a történelem bizonyos korszakaiban a
   keresztények olykor engedtek a türelmetlenség módszereinek, és nem követték
   a szeretet nagy parancsát, s így eltorzították jegyesed, az Egyház arcát.
   Légy irgalmas bűnös gyermekeidhez és fogadd el elhatározásunkat, hogy az
   igazságot a szeretet édességével akarjuk keresni és elõmozdítani, tudván,
   hogy az igazság csak a saját erejével érvényesül!
   II. János Pál pápa.