Abban az időben Jézus a Galileai-tengerhez érkezett. Fölment egy hegyre, és
  leült. Nagy sokaság jött hozzá. Hoztak magukkal sántákat, bénákat, vakokat,
  némákat meg sok más beteget, és lába elé tették őket. Valamennyiüket
  meggyógyította. Amikor a nép látta, hogy a némák beszélnek, a bénák
  meggyógyulnak, a sánták járnak és a vakok látnak, elámult, és magasztalta
  Izrael Istenét. Jézus akkor összehívta tanítványait, és így szólt hozzájuk:
  „Sajnálom a népet. Már harmadnapja kitartanak mellettem, és nincs mit
  enniük. Nem akarom étlen hazaküldeni őket, hogy ki ne dőljenek az úton.” A
  tanítványok erre megjegyezték: „De honnan szerzünk itt a pusztában annyi
  kenyeret, hogy ekkora tömeget ellássunk?” Jézus megkérdezte tőlük: „Hány
  kenyeretek van?” „Hét, és néhány apró halunk” – felelték. Erre meghagyta a
  népnek, hogy telepedjék le a földre. Aztán fogta a hét kenyeret és a
  halakat, hálát adott, megtörte és odaadta tanítványainak, a tanítványok
  pedig a népnek. Miután mindnyájan ettek és jóllaktak, hét kosár
  kenyérmaradékot szedtek össze.
  Mt 15,29-37


  Elmélkedés:
  A csodálatos kenyérszaporításkor Jézus nem a semmiből varázsol rengeteg
  kenyeret, hanem a tanítványoknál lévő hetet használja fel, pedig majd nem
  közvetlenül az embereknek adja a megszaporított táplálékot, hanem a
  tanítványoknak nyújtja, hogy ők osszák ki a népnek. Mindebből két lelki
  gondolat következik. Egyrészt az Úr felhasználja mindazt, amink van, s amit
  átadunk neki, másrészt a segítségünket kéri, hogy jóságának közvetítői,
  szeretetének továbbadói legyünk. Csodáihoz nem nélkülözhetetlen szereplői
  vagyunk, mégis kéri közreműködésünket kegyelmeinek közvetítéséhez.
  Adventben és karácsonykor Jézus önmagát adja nekünk. Őt szeretnénk tovább
  adni az embereknek, hogy találkozzanak vele és átéljék az Isten-látás
  örömét.
  © Horváth István Sándor


  Imádság:
  Hozzád fordulok, Atyám, mindenható Isten: őszinte szívvel és kicsinységem
  tudatában hálát adok neked, s egész lelkemmel kérlek, rendkívüli jóságodban
  fogadd jóakarattal könyörgésemet: hatalmaddal űzd el az ellenséget
  tetteimtől és cselekedeteimtől, erősíts engem a hitben, kormányozd értelmem,
  adj nekem bensőséges gondolatokat, és vezess el engem boldogságod
  birtoklására!
  Szent Ágoston