Peru maga az élõ történelem. Kevés olyan hely van a Földön, mely olyan múlttal büszkélkedhet, mint ez a dél-amerikai ország. Az õsi korok emlékei viszonylag jó állapotban maradtak fenn, így az utazók megcsodálhatják az inka fõvárost Cuzcot, Machu Pichu fenséges romjait vagy éppen a spanyol hódítók korának építészeti remekmûveit. Ezek önmagukban is elegendõek lennének ahhoz, hogy turisták ezreit vonzzák az országba, de mindez ráadásul varázslatos tájakkal és egyedülálló élõvilággal egészül ki, ezzel a világ egyik legizgalmasabb desztinációjává téve Perut.

?Peru jobb volt, megérdemelten nyert. Egyébként sohasem gondoltuk volna, hogy a peruiak legyõznek bennünket, nagyon csalódottak vagyunk, hogy ez mégis megtörtént. Nagyon remélem, a következõ mérkõzésen, Bolívia ellen megmutatjuk, mire is vagyunk igazából képesek" ? magyarázta letörten Uruguay kapitánya, Oscar Tabarez. A venezuelai kontinensviadal nyitómeccsén Peru 3-0-ra verte a 14-szeres Copa America-gyõztes Uruguay csapatát.

A peruiak a 27. percben Miguel Villalta fejesgóljával szerezték meg a vezetést, majd a 69.

Feldarabolták szomszédikat az õsi peruiak

Az õsi Peru vezetõ rétege a brutális kivégzésektõl, csonkítástól, sõt az emberi test deformálásától sem riadt vissza, hogy félelemben tartsa a szomszédos gyengébb településeket, és ezzel biztosítsa hatalmát ? derült ki a Nasca környékén folyó ásatások legújabb eredményeibõl.

A mai Peru déli partvidékén elterülõ sivatagban már az i.e. 1800-as évek óta telepedtek le emberi közösségek. Kb. i.e. 800 és 200 között a Paracas-kultúra (melynek tulajdonítják a legutóbbi kutatások alapján a híres Nasca-vonalakat) uralta a területet, amely i.e.

Egy szabályos római hatost formáló jegyre bukkantak India egyik nyugati tartományában egy domboldalon. A geológusok egyelõre még nem biztosak abban, hogy emberkéz, vagy a természet alkotta a VI jelet, mindenesetre paramétereit tekintve meglepõen szabályosnak tûnik az alakzat.

A VI minden vonala megközelítõleg két méter széles és mély, illetve több mint 100 méter hosszú.

"Végül abban állapodtunk meg, hogy az összes lelet Peru tulajdonát képezi" - nyilatkozta a Yale Egyetemmel tárgyalásokat vezetõ Hernan Garrido Lecca miniszter a limai Radioprogramas rádiónak. Az Egyetem ezzel párhuzamosan honlapján tette közzé a most született nyilatkozatot, amelyben kiemelik, hogy egyes darabok még tudományos vizsgálatra náluk maradnak, ám ezek számát nem részletezik.

Peru közel két éve követelte vissza elõször a gyûjteményt, hiszen szerintük amikor 1911-ben a romváros felfedezése után a Yale expedícióját vezetõ Hiram Bingham magával vitte azokat, nem mondtak le a leletek tulajdonjogáról.

Hiram Bingham sok k?, bronz, kerámia és obszidián tárgyat talált, de aranyból és ezüstb?l valót, egyet sem. Pedig e nemesfémek minden bizonnyal itt is mesés gazdagságban halmozódtak fel, akárcsak a cuzcói Nap-templom híres kertjében, ahol az állatok, növények, köztük a kukorica életnagyságú mását készítették el színaranyból. Valószín?tlen, hogy a spanyolok rabolták el az aranyat és ezüstöt, ?k ugyanis feltehet?leg soha nem találtak rá Machu Picchura.

Az 1530-as évek elején Mexikóba érkez? Gonzalo Pizarrót és kis létszámú seregét, minden bizonnyal meglepte, milyen könny? volt elfoglalniuk az országot. Az uralkodó Inka Birodalmon belül törzsi háborúk dúltak, gyalogosai pedig fel sem vehették a harcot a spanyol lovasokkal. 1536-ban a legy?zött inka uralkodó, Manko Kapak elmenekült f?városából, Cuzcóból, és Vilcabamba néven új várost alapított, ahol dinasztiája még további 36 évig fennmaradt.

1911-ben Hiram Bingham, a Yale Egyetem tanára azért utazott Peruba, hogy felkutassa Vilcabambát, s meghatározza az inkák utolsó menedékének pontos helyét.

Csak a szomszédos hegycsúcs, Intipunku kilátótornyából mérheti fel a látogató Machu Picchu monumentális méreteit. A fellegvár rendkívüli teljesítmény várostervezésben, kultúrmérnöki munkában, épít?m?vészetben és k?faragásban egyaránt. Kik hozták létre a kövek e szimfóniáját, e roppant épületegyüttest, mégpedig oly kiváló min?ségben, hogy még a perui dzsungel könyörtelen markában eltöltött öt évszázad is csak a szalma és nádtet?kt?l tudta megfosztani ?

Betûírás helyett a quipunak (ejtése: kipu) nevezett csomóírást használták.

Az indiánok különféle színû zsinórokat készítettek, s mindegyiknek megvolt a jelentése. Ezeket a zsinórokat, sorban felfûzték egy másik fonalra, amely fonalnak a színébõl megértették mit mutat a zsinór. A sárga fonal aranyat, a fehér fonal ezüstöt, a piros fonal harcosokat jelentett.

Mindenrõl volt nyilvántartásuk. Például a települések lakosairól: az elsõ szálon szerepeltek az öregek, hatvan évtõl felfelé; a másodikon az 50 év felettiek; a harmadikon a 40 év felettiek és így tovább egészen az újszülöttekig.

Az inkák világképe:

Az inkák nézete szerint az ember kötelessége a természet megőrzése és megvédése. E szerint szükséges az emberek és a természet közötti kölcsönösség fenntartása.

Vallása:

Vallásuk legfőbb istenségét Viracochának nevezték. Hitük szerint a világegyetemet Viracocha teremtette, minden az ő irányítása alatt áll. Gyakran mutattak be emberáldozatot is.