Nem állítom, hogy Sydneyben soha nem dudálnak rád, ha kicsit lassabban hajtasz, nem káromkodnak és nem néznek csúnyán idõnként - de mégis, a derû és a lazaság szinte tapintható a városban. Igaz, nagy helyzeti elõny, hogy itt szinte mindig langyos az idõ.


A híd nem különösebben szép, legalábbis alulról, talán ezért is találták ki az egyik legvonzóbb turistacsalogató attrakciót - a hidat meg lehet mászni! Három és fél óra alatt, speciális ruhában, létrákon és járdákon, kizárólag vezetõvel, persze.

A történelmi utcák magas épületeinek megörökítéséhez elengedhetetlen a nagylátószög? objektív (vagy nagylátószög állás a kompakton), hiszen egy sz?kebb utcában csak így tudjuk az utat és az épületeket egy képbe foglalni.

Ha a gépünkön nincs megfelel? nagylátószög teljesítmény, a témák nagy részét egyszer?en nem tudjuk jól befogni. A megfelel? látószög kompaktnál és tükörreflexesnél is 24?28 mm-nél kezd?dik. Az objektíven kívül nem vár el luxus funkciókat az épületfotózás.

A dunántúl északnyugati részén, a Fertõ tó és a Soproni-hegység között, az Ikva patak partján, Magyarország nyugati kapujában fekszik Sopron. Környékének változatos természeti szépsége, utcáinak megejtõ hangulata, történelmi, kultúrtörténeti emlékei a látogatók tízezreit csábítják felfedezõ utakra.

Sopron vidéke évezredek óta lakott terület. Az ember már valószínûleg az õskõkorszakban letelepedett errefelé, de biztos nyomai csak az újkõkorszakból kerültek eddig elõ.

Az 1530-as évek elején Mexikóba érkez? Gonzalo Pizarrót és kis létszámú seregét, minden bizonnyal meglepte, milyen könny? volt elfoglalniuk az országot. Az uralkodó Inka Birodalmon belül törzsi háborúk dúltak, gyalogosai pedig fel sem vehették a harcot a spanyol lovasokkal. 1536-ban a legy?zött inka uralkodó, Manko Kapak elmenekült f?városából, Cuzcóból, és Vilcabamba néven új várost alapított, ahol dinasztiája még további 36 évig fennmaradt.

1911-ben Hiram Bingham, a Yale Egyetem tanára azért utazott Peruba, hogy felkutassa Vilcabambát, s meghatározza az inkák utolsó menedékének pontos helyét.

A mai látogatót leginkább a k?faragómunka nagyszer?sége b?völi el. Az inkák nem tartottak igavonó állatokat, mégis masszív falakat emeltek többtonnás kövekb?l, s ezek még ma is olyan szorosan illeszkednek, hogy egy tollkés pengéjét sem lehetne közéjük bedugni.

Az inka k?m?vesség egyik jellegzetessége az a mód, ahogy a köveket sokét?re faragták, így azok habarcs nélkül is tökéletesen összeilleszthet?k voltak, akár egy háromdimenziós mozaikjáték darabkái.

Csak a szomszédos hegycsúcs, Intipunku kilátótornyából mérheti fel a látogató Machu Picchu monumentális méreteit. A fellegvár rendkívüli teljesítmény várostervezésben, kultúrmérnöki munkában, épít?m?vészetben és k?faragásban egyaránt. Kik hozták létre a kövek e szimfóniáját, e roppant épületegyüttest, mégpedig oly kiváló min?ségben, hogy még a perui dzsungel könyörtelen markában eltöltött öt évszázad is csak a szalma és nádtet?kt?l tudta megfosztani ?