Egy kitûnõ írás jelent meg a napokban a Backyard Geek blogon a
Linuxszal szembeni talán 5 legnagyobb tévedésrõl.

Aki tudja, olvassa el a másik blogbejegyzésemben angolul. 

Dióhéjban ennyi:

1: A Linux több éves lemaradásban van a Windowstól.

- Normál felhasználó és rendszergazda szétválasztása. A
Linuxnál ez kezdettõl megoldott, a Windows eddig 15 éves
hátrányban van.

- A Windowsban 2001 óta van tûzfal, a Linux 7 évvel jár
elõtte.

- A Linux támogatta elõször a 64 bites x86 processzorokat,
2 év elõny.

1. Linux is Behind the Times

One comment heard often is ?Linux was five years behind XP, and it's 10 years behind Vista!? Well, here are some facts:

• Windows began separating the basic user from the administrator account by default in Vista, over 15 years behind Linux.
• Windows added a firewall in 2001, over seven years behind Linux's 1994 addition of ipchains.

A hardver és a szoftver órák

A személyi számítógépeknek elemmel meghajtott hardver órájuk van. Az elem biztosítja azt, hogy az óra még akkor is járjon, amikor az egész számítógép ki van kapcsolva, azaz nincs feszültség alatt. A hardver óra a BIOS setup képernyõjén keresztûl állítható be, vagy egyéb más módon, amikor az operációs rendszer fut.

A Linux kernel az idõt a hardver órától függetlenül méri. A boot-olás ideje alatt a Linux a hardver órájával megegyezõ idõre állítja a saját órájának idejét.

A Microsoftnak a Linux mellet mely a operációs rendszerként jelent konkurenciát, most meg kell küzdenie egy újabb konkurenssel. Igaz a Microsoftnak nem új keletû a helyzet, hiszen rengeteg office lehetõséget lehet találni, ami ingyenes az interneten. Viszont van egy újabb, és az eddiginél ha lehet mondani komolyabb kihívója. Az IBM elõ ált a Lotus Symphony nyilt forráskódú OpenOffice.org alapjaira épülõ és ingyenes szoftver csomaggal, mely mint a magán mind az üzleti szektorban megállja a helyét.

A Microsoft termékek világában kezd megszokottá válni, hogy az operációs rendszer rendre felismeri és kezeli a újonnan beüzemelt hardvereinket, legyen szó belsõ, vagy külsõ eszközrõl. Persze ez nem volt mindig így, de egy dolog biztos volt régen és ma is: a megvásárolt eszközhöz biztosan kapunk valamilyen adathordozót, ahol meghajtó program(ok), használati útmutató, segédprogramok és egyebek kapnak helyet. Viszont ezek a meghajtók általában Microsoft rendszerekhez vannak készítve, illetve helyenként Machintos változat is lapul a dobozban.

Linux alatt egy "tökéletes" fa struktúrába van szervezve a teljes könyvtárszerkezet. Errõl korábban már ejtettünk szót, azonban nézzük mit is jelent valójában:

/
Mindennek az alapja a "/" jellel jelölt gyökérkönyvtár más néven root. Ez minden Linux alapja, ebbõl ágaztatható le a teljes szerkezet. Ha kilépünk a root könyvtárba (ezt a legegyszerûbb egyelõre, ha mc - midnight commander - segítségével tesszük. Ubuntuban alapból nincs, SuSE-ben pedig benne van.

Egy tévedést szeretnénk eloszlatni: a GPL licenszt, valamint a nyílt forrásódot sokan egyenlõvé teszik az ingyenességgel, holott ez nem így van. A licensz nem teszi kötelezõvé, hogy az ily módon terjesztett szoftvert csak ingyen vagy anyagáron lehessen közreadni. Létezik jónéhány GPL-es kereskedelmi szoftver, illetve disztribúció is. (A lehetõség itt is meg van: ha elég tapasztaltak vagyunk, akkor a nyilvános forráskódból magunk is lefordíthatjuk a programokat, azonban a kész telepítõért és programokért fizetni kell.).

Linux disztribúciónak nevezünk minden olyan Linux rendszert, amelyben Linux rendszer mag mûködik. Maguk a disztribúciók elkülönülnek egymástól, fejlesztésük egymástól függetlenül zajlik. Olyan ez, mint ha minden autóban ugyanaz a motor lenne, de azokat attó még ugyanúgy külön gyárakban szerelnék be a kocsikba: a kocsik lényegesen mások lennének, bár funkcionalitásuk alapja ugyanaz a motor.
Nagy vonalakban úgy mûködik a dolog, hogy a kernel-fejlesztõk folyamatosan fejlesztik a rendszermagot, kiadják, majd a disztribúciók ráépítenek.

A Linux egy nyílt forráskódú (Open Source) operációs rendszer, amely GPL licensz alatt került terjesztésre. Ennek egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nem csak a programot, hanem annak forrását is közzé kell tenni, ami lehetõvé teszi mások számára, hogy munkánkat folytassák, jobbá tegyék. Így nem kell minden egyes programnál feltalálni a spanyolviaszt, hanem egy már létezõ ötleteket, megoldásokat továbbfejleszthetjük akár mi magunk is. Mindemellett fel kell tüntetni az eredeti szerzõ nevét és elérhetõségét.

Biztos vagyunk itt páran akik már hallottunk Linuxnak nevezett valamirõl, mások láttak is ilyet mûködés közben. Megint csak mások már talán próbálkoztak is vele, de valami miatt elment a kedvük (általában az ismeretlensége és sikertelenség miatt). Nos cikksorozatunkban megpróbáljuk összeszedni az általános tudnivalókat és az alapoktól felépíteni.

Terveink szerint végigvesszük azokat dolgokat, ami a rendszer ismeretéhez szükségesek, majd telepítünk is felhasználóbarát Linuxot, és végigmegyünk azokon a buktatókon, amivel a legtöbb kezdõ szembesül.