Kis türelmet...
A mai látogatót leginkább a kõfaragómunka nagyszerûsége bûvöli el. Az inkák nem tartottak igavonó állatokat, mégis masszív falakat emeltek többtonnás kövekbõl, s ezek még ma is olyan szorosan illeszkednek, hogy egy tollkés pengéjét sem lehetne közéjük bedugni.
Az inka kõmûvesség egyik jellegzetessége az a mód, ahogy a köveket sokétûre faragták, így azok habarcs nélkül is tökéletesen összeilleszthetõk voltak, akár egy háromdimenziós mozaikjáték darabkái. Ez az építésmód nagymértékben növeli a fal stabilitását, melyre szükség is van, hogy ellenállhasson az Andok hegyeit gyakran megrázó földrengéseknek. Cuzcóban, egy épen maradt falban van egy híres kõ, oldalai 12 szöget zárnak be. Torontoyban, a Machu Picchu köré csoportosult kisebb települések egyikén, egy negyvenszögû kõ található.
Hogyan jutottak az inkák a kõmûvesmesterség e páratlanul magas fokára ? Munkaerõgondjaikat a legyõzött törzsek erõs, egészséges fiainak munkába állításával oldották meg. A közeli Ollantaytambo templomait, pl. a Titicaca-tó partjáról származó kotla indiánok építették fel. De hogyan tudtak a kemény gránitból olyan elképesztõen hosszú és egyenes tömböket faragni ? Bár kivételes szakértelemmel olvasztották, ötvözték a lágy fémeket, arany, ezüst, réz és bronzberakásos, valamint zománcmunkákat készítettek, nem ismerték viszont a vaseszközök gyártásának módját.
Soha nem került elõ olyan tárgyi lelet, melynek keménysége alkalmas lett volna ilyen ellenálló kõzet megmunkálására... Az inkák egyszerûen nem rendelkeztek effajta kõfaragó technikával, mégis mûvelték. E titokzatos népnek ez a másik nagy rejtélye.
Megoldására számos magyarázat született. Cuzco erõdítménye Szacsahuaman, ahol meteorból származó hematit-darabokat használtak szerszámként. Ha ez igaz, akkor az Andoknak óriási meteorbombázást kellett elszenvednie. A hematit ugyanis szerszámként használva nem tart sokáig, itt pedig több millió órányi kõfaragómunkát végeztek el…
Elterjedt az a nézet, hogy Földön kívüli lények munkája, akik magas szintû lézertechnikával rendelkeztek. Ez a teória azon a gondolkodásunkba mélyen beivódott öntelt feltételezésen alapul, mely szerint a 20. század jelenti a kimagasló emberi teljesítmények csúcspontját...
E szemlélet, a maga egyszerû ok-okozati láncolatával, természetesen segítette legyõzni a betegségeket, megismerni bolygónkat. Ugyanakkor azzal a következménnyel is járhat, hogy az emberiség elveszít bizonyos képességeket, melyeket a régi népek még birtokoltak. A druida beavatottak állítólag rendelkeztek a repülés, az idõutazás képességével, s befolyásolni tudták az idõjárást. Vajon az inka sámánpapok okkult erõket hívtak segítségül, hogy a zabolátlan sziklából megteremtsék Machu Picchu városát ? A választ talán sosem tudhatjuk meg...
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó cikkek:
A város és lakóinak leírása
Ausztrália - Sydney
Városok, épületek fotózása
Soprpn története