Helló ! Igen  ez  érdekes dolog  ,az élettel  a  mi  leszek, ha  nagy  leszek....tudom  lehet  hogy  furcsának  tűnik ,  de én  nem  igazán  terveztem  meg  semmit.  Valahogy  az  élet hozta mindig  a  változásokat.  Azt  tudtam  és tudom hogy  a  művészetek  közel  álltak  , állnak  hozzám  és mindig  ekörűl  forgot  az  életem  valamilyen  formában.  Egészen  lent  és  középen  és  talán  kicsit  feljebb , de mindig  megprobáltam  őnmagam  lenni , önmagam maradni,  mégha  ezt  sokszor  az  egészslégembe  került  is...Most  sem  vagyok  100%-osan  az  aki talán  kisfiú  korában  az  álomvilágában  szeretett  volna  lenni.  De  ha nehézségek árén is  , de  mindig  emberi  brobáltam  maradni,  ha  nem is  sikerült  mindig. Azt hiszem  van  valami hasonló mondás: "  A tisztelet  nem azoknak jár,  akik  sohasem  buknak el, hanem  azokéi  lehet akik  ugyan  elbuknak  és mégis  újra  felállnak ...."  - és  emberek  maradnak  , ezt  már  csak  én  fűzöm  hozzá.szia  Tamás 

Válasz

Milyen jók is ezek a régi fotók. Már én is tervezem, hogy beszkennelem őket, csak hát az idő nagy úr. Mindíg van más, fontosabb. Kedves kislány voltál, és nagyon érdeklődő, ez látszik a fényképen.Előzmény: bogyo, 2007-10-02 17:45Egykor arról álmodtam, hogy ez a képen látható maci megelevenedik, és játszhatok vele. A mai napig kedvelem a mackókat... Még a párom is az :-))(a kislány én vagyok, ha valakit érdekel)

Válasz

Egykor arról álmodtam, hogy ez a képen látható maci megelevenedik, és játszhatok vele. A mai napig kedvelem a mackókat... Még a párom is az :-))(a kislány én vagyok, ha valakit érdekel)

Válasz

Igazad van, ezeken az álmodozásokon sorban átesünk, aztán beleér a kezünk a bilibe. Hogy mennyire sikerült jó feeségnek, anyának lennünk? Néha azért megérezzük, hogy nem volt minden hiába.

Válasz

Magoca, nagyon szépek és tallóak ezek a versek!Magoca, Előzmény: Magoca, 2007-10-02 09:13Valami furcsa érzés feszül odabenn; közben gondolatom szárnyal fellegek közt.-odafenn-. Ezalatt titkon veled álmodom veled szövöm szép álmom; s bár bünömet bánom álom ez csak csalfa álom! Hisz' oly varázslatos lenne, ha szerelmem viszonzásra, szívem megnyugvásra melletted lelne. Nem vágyódnék most másra, csak alakod puszta látványára, egy kis megértésre, szemed sugarának elbűvölő fényére... ...Egy gyönyörű mosolyra, s pár kedves szóra, mely ajkadat hagyva el, -hangod megigézvén engem-, lelkem rögtön nyugalomra lel. Nekem nincs szükségem másra, mint odaadásra, s szívem nem hálátlan: viszonozná míg csak kell, -s remélve-így szerelme viszonzásra lel.

Válasz

Valami furcsa érzés feszül odabenn; közben gondolatom szárnyal fellegek közt.-odafenn-. Ezalatt titkon veled álmodom veled szövöm szép álmom; s bár bünömet bánom álom ez csak csalfa álom! Hisz' oly varázslatos lenne, ha szerelmem viszonzásra, szívem megnyugvásra melletted lelne. Nem vágyódnék most másra, csak alakod puszta látványára, egy kis megértésre, szemed sugarának elbűvölő fényére... ...Egy gyönyörű mosolyra, s pár kedves szóra, mely ajkadat hagyva el, -hangod megigézvén engem-, lelkem rögtön nyugalomra lel. Nekem nincs szükségem másra, mint odaadásra, s szívem nem hálátlan: viszonozná míg csak kell, -s remélve-így szerelme viszonzásra lel.

Válasz

Így van ez! Sajnos majdnem mindig más az ámodozásbeli kép és teljesen más a valóság! Ezt már én is sokszor tapasztaltam. De az ember nagyon ritkán hagyja abba az álmodozást, mert álmodozni mégis olyan jó!:)

Válasz