Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

Feltehetjük a következő kérdést: "Mikor kezdett el az ember festéket használni?" A válasz nagyon egyszerű: "Azóta használ festéket, amióta az emberiség létezik." A primitív ember befestette a testét egy olyan keverékkel, amelyet a természetben talált. Állati és növényi eredetű anyagokat használtak kötőanyagként. Az is jól ismert, hogy a görögök és a rómaiak olyan festéket használtak, amelyben a kötőanyag méhviasz volt. A színezéshez használt pigmenteket a talajban találták meg (okker, kréta, gipsz). Az emberiség a festéket díszítésre és kultikus, vallási célokra használta. Ilyen díszítéseket találtak a több mint 25 000 éves barlanglakásokban. A legismertebbek az altemirai (Spanyolország) és lascaux-i (Franciaország) rajzok. Azt, hogy a festéket nemcsak díszítéshez lehet használni, az egyiptomiak fedezték fel kb. Kr.e. 3000 körül. Nem ismert viszont, hogy mikor használtak először lenolajat a festék előállításához. A történészek szerint ez kb. 1100 körül lehetett. A lenolajat a lenmagból préselték ki. Mivel az emberiség fejlődött, jobban akarták védeni az épületeiket, a bútoraikat a különböző ráhatásoktól. Éppen ezért megnőtt a festékek iránti kereslet, és beindult a nagyipari festékgyártás. A XVI-XVII. században trópusi országokból gyantákat hoztak Európába. Ezeket a gyantákat összekeverték a lenolajjal, és ezáltal lehetővé vált a létező olajfestékeknél magasabb fényű és jobban terülő festékek előállítása. Oldószerként terpentint használtak. Mivel a természetből származó anyagok lelőhelytől függően változtak, a vegyészek helyettesítő anyagokat kezdtek keresni. A szintetikus gyanták kifejlesztése 1900 körül kezdődött. A nitrocellulóz festékek fejlődése alapvető változást hozott az iparban. Ezen gyorsan száradó festékek nélkül lehetetlen lett volna ipari festősorok kialakítása. Az utóbbi 40 év alatt a vegyipar a gyanták nagy választékát fejlesztette ki, mint például az alkid, poliuretán és epoxi gyantákat. Mi a festék? A festék dekorációs és felületvédelmi célokból használt anyag, amely általában kötőanyagot, pigmentet és oldószert tartalmaz. A festékeket különböző szempontok alapján lehet osztályozni: * Felhasználás - Deco/DIY (csináld magad!), építőipar, autójavító, autóipar, hajóbevonatok, bútor stb. * Tulajdonságok - Magasfényű festékek, korrózió elleni védőfestékek stb. * Alkalmazási felület - Papírfesték, fémfesték, falazúr, falfestékek stb. * Felhordás - Szórófestékek, szigetelő lakkok, öntőfestékek * Száradás - Beégetős, levegőn száradó * Rétegek a festékrendszerben - Alapozó, közbenső alapozó, fedőbevonat * Összetétel - Alkid festék, poliuretán festék, akril festék A festéknek a következő tulajdonságoknak kell eleget tennie. A dobozban: * Stabilitás: A festéket megfelelő ideig kell tárolni károsodás nélkül. A festék felhordása legyen könnyű, a viszkozitás (az alakváltozással szemben ható belső súrlódás), folyás, száradás stb. legyen optimális. Száradás után: * A festékréteg tapadjon a felülethez. * Legyen megfelelően ellenálló a mechanikai és vegyi hatásokkal szemben. * A festékrétegnek legyen bizonyos rugalmassága. * A festékrétegnek legyen meg az előírt fénye és színe. Miért festünk? Mielőtt megválaszolnánk ezt a kérdést, tudnunk kell, hogy mi a festés. A festés egy bizonyos felületnek festékréteggel való befedése. A következők miatt festünk: * Védelem "A festék védelmet nyújt." Festék védi a fát a korhadástól, a fémet a rozsdásodástól. Bár nagyon sok festék kerül felhasználásra, sok pénz vész kárba az időjárási tényezők miatt, ha nem védjük megfelelően a viszontagságoknak kitett felületeket. Amikor a védelemről beszélünk, főleg a külső festékre gondolunk. Viszont a belső felületeket is védeni kell, pl. tejüzem, vegyi gyárak, stb. Még egy egyszerű üdítős doboz is le van festve belülről, a dobozt védendő. * Dekoráció A legtöbb esetben nemcsak védelemről beszélünk, hanem a dekorációról is. Nagyon sok festék közül választhatunk, színes vagy színtelen, magas fénytől mattig terjedő fénnyel. Amikor a festék esztétikai rendeltetéséről beszélünk, figyelembe kell vennünk a szín funkcióját is. * Higiénia A felületek védelmén túl elengedhetetlen követelmény a tisztaság, a higiénia biztosítása, ezért végzünk ún. tisztasági festést. A mai korszerű termékekkel olyan felületek is elérhetők, amikor a felület mosással, súrolással is tisztíthatóvá válik. Mit kell festeni? Minden nap festékkel bevont tárgyakat használunk és látunk. Példák: - gépkocsi, autóbusz, kerékpár, csónak, repülő - bútor, rádió, TV, sütő, porszívó - cipő, öv - ház, iskola, templom, híd Természetesen ennél sokkal többet is meg lehetne nevezni. Társadalmunk már nem tud létezni festék nélkül. A felülettől függően valóban különféle festékeink vannak, pl. fára, acélra, betonra, műanyagra stb. Milyen szerszámokat lehet használni a felhordásnál? A festékanyagok felhordását századokon keresztül ecsettel és késsel végezték. Az utóbbi 10 évben új felhordási technikákat fejlesztettek ki. Hagyományos: - tapaszolás - hengerelés - ecsetelés Ipari: - szórás - öntés - mártás

Címkék: otthon

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu