A Vörös tér helyén hatalmas úszómedence ékeskedik. A Vaszilij Blazsennij-székesegyház tetején szinte olvadozik a burkolat, olyan meleg van. A Kreml légkondicionált, a fotelek aranyozottak. Mindez nem káprázat, a dél-törökországi Aksu városától húsz kilométerre felépítették a moszkvai nevezetességeket csaknem életnagyságban. A funkció kicsit módosult, a török Kreml ugyanis luxusszálloda. A befektetőcsoport először a híres isztambuli Topkapi Szeráj mását készítette el, és miután a turisták imádtak a csodaszép környezetben lakni, hamarosan elkészült a Kreml Palace is. Már fogad próbaturistákat a Hotel Velence, amely a híres lagúnavárost mintázza, nemsokára átadják a műőserdő közepére épült Green Palace-t, és következik a Fehér Ház szállodásítása. Mindezek egymás szoros szomszédságában épültek és épülnek, lényegében a puszta közepén, a tengerparton. Az ötlet hasonló, mint Las Vegasban. Ott is mesterséges várost építettek, egyfajta szórakoztatóparadicsomnak. A minták között említendő még a dél-afrikai Sun City, ahol a hotel az indiai maharadzsák templomát idézi.

A Kreml Palace all inclusive. Ez azt jelenti, hogy a befizetett árért cserében korlátlan az étel- és italfogyasztás. Tizennyolc étterem, bár áll a vendégek rendelkezésére. Van hullámfürdő, törökfürdő, kosár-, squash-, és teniszpályák. A szállodák építésénél felhasználták azokat a nemzetközi tapasztalatokat, amelyekre sok helyütt oda sem figyelnek. Ilyen például azt, hogy a medencék nagy többsége egységesen egy méter harmincöt centiméter mély. A vendégek ugyanis nem búvárúszók, hanem pihenni, relaxálni, játszani szeretnek a medencében, ehhez pedig ez a vízszint ideális. Külön van gyermekmedence, a hullámfürdőnek pedig az az értelme, hogy a turistáknak még emiatt se kelljen lemenniük a tengerhez. Nem is csoda, hogy kevés olyan kihalt tengerpartot láttam, mint ezeknél a szállodáknál. A hoteleknek külön szórakoztatógárdája van, esténként darabokat is előadnak az amfiteátrumban, amelynek felszereltségére bármelyik hazai színház büszke lehetne. A vendégek többsége orosz.

Ők amúgy is elsősorban Törökországba és Ciprusra utaznak, mert ott látják őket szívesen, és viszonylag egyszerűen kapnak vízumot. A tapasztalt idegenvezető elmondása szerint ugyanis az orosz turistáknak három dolog fontos: könnyen kapjanak beutazási engedélyt, ne érezzék úgy, hogy nem szeretik őket, és beszéljenek a célállomáson oroszul. Itt mind a három teljesül, egész Antalyában, vagyis a legnagyobb dél-török üdülőtelepülésen folyamatosan nő az oroszul beszélő eladók száma, a hotelekben pedig természetes, hogy mindent oroszul is kiírnak és elmagyaráznak.

Ottjártamkor éppen Miss Kremlin Palace szépségverseny zajlott az amfiteátrumban, ami itt azt jelenti, hogy a versenyzőknek nem a bájaikat jutalmazzák, hanem a különböző mulatságos feladatok végrehajtását. A négy döntős között volt egy orosz hölgy is, és a nézőtérről hatalmas ováció fogadta a bemutatását. A másik erős tábor a német volt, de ők meg sem közelítették az orosz turisták létszámát. Azt már mondanom se kell, hogy ki nyert. Egyébként minden este kitalál valamit a szálloda animációs csapata hogy szórakoztassa a közönséget. Volt amikor az Operaház fantomjából adtak elő részletet. A showműsorok után még nyugodtan italozhatnak a vendégek, hiszen az éjszakai bárok hajnali 2 óráig tartanak nyitva. Ha április és október között tartózkodunk a szállodában, egyáltalán nem kell tartani, hogy fázni fogunk éjszaka, nyugodtan üldögélhetünk és italozhatunk a Vaszilij Blazsennij-székesegyház tövében.

Kiss Róbert Richard