Ne ijeszd el magad az élettől azzal, hogy csupán a gondokról s a bajokról képzelegsz.

Ne vetítsd előre a még nem létezőt, s ne éleszd újra letűnt bajaidat.

Amikor gondok kínozzák sorsod, tedd fel a kérdést: mi az, ami most elviselhetetlen?

A választ magad előtt is szégyellni fogod - sem a jövő, sem a múlt nem nehezedik rád, mindig csak a jelen. Az előbbi talán be sem következik, az utóbbi pedig már régen elmúlt. A jelen súlya a kisebbik, ha körülhatárolod.

Rugaszkodjunk neki még egyszer! 

 

Komáromi János

 

sodrott spirál

kötél kúszik végig a Tejúton
végtelenbe veszik a sodrott spirál
szilárdan tartja a Mindenséget
számtalan láthatatlan szál

ilyen szálak vagyunk mind a ketten
tekeredve egymásba fonódunk
két párhuzamos élet...
mi nem a Végtelenben találkozunk

Egy friss Komáromi János vers.

 

nem hiszem

nem hiszem hogy ér valamit
amikor marokra szorítom a szívem
nem látja senki hogy vonaglik
talán még sikít is csendesen
csak úgy halkan magának
magamnak
ujjaim közt hogy lüktet
milyen riadt-nyugodt ütemet ver
mintha azt ütné:
Nem adom fel, mégsem adom fel...

nem hiszem hogy ér valamit
amikor telekiabálom csendemet
nem hallja senki hogy ez más
talán egy imába szőtt üzenet
csak úgy hozzám
magamnak
két hang között belém hasít
szétrepeszt a némaság
mintha azt súgná:
Még várom, mindig várom a csodát...

Baranyi Ferenc

 

A NYOLCADIK AJTÓ

 

 

Kékszakállú, én adom most:

íme, itt a nyolcadik kulcs.

 

Csak belülről nyitja ajtód,

mely saját magadra tárul,

nem torzíthat már a fény, mely

rólam visszaverve rádhull -

nem vagyok már. Tűnhetsz annak,

ami vagy - s nemcsak lehetnél.

Senki sem lát, csak a nyirkos

várfalak közé rekedt éj.

Mássá tett a nő-jelenlét:

úgy lehettél hős, kegyetlen,

dús, gyengéd, s országgal ékes,

hogy a tükröd én lehettem,

gyöngeséged s múltad titkát

féltve is büszkén szemérmes

úgy lehettél, jó uram, hogy

volt egy asszony, aki kérdez.

Szeretettel Mindenkinek, de különösen a kedvenc színészemnek, mert az ő bejegyzésének a címéről jutott az eszembe!!

 

+ egy Kiss Tibi...csak mert szeretem!

 

ezt + azért mert eszembe jutott és szeretem a hangját

 

 

"Az életem olyan, mint a hullámvasút - igen, az élet ejtőernyőzés, kockázatvállalás, esések és kelések sorozata, hegymászás, vágy, hogy fölérjünk a csúcsra, és csalódás és szenvedés, ha nem sikerül."

 

 

Tegnap voltunk egy  előadáson, amit egy kedves barátunk tartott. A székekre oda volt készítve mindenkinek egy Paulo Coelho idézet. Én az alábbit kaptam, aminek az utolsó mondata vonatkozik rám.

"Aki könnyelműen ígérget, és aztán nem tudja teljesíteni az ígéreteit, tehetetlennek és sikertelennek érzi magát, s ugyanez történik azzal is, aki az ígéretekbe kapaszkodik."

 

 

Keserű érzés szembesülni, és ilyenkor mindig olyan elveszettnek érzem magam...:(

 

 

 

Pilinszky János: A madár és a leány

 

Jártatok már a világ partján?
Miként a tengernek van partja,
úgy van a világnak határa:
tenger égbolt zúdul a partra.
Innét indulnak a szelek,
innét a kelő reggelek,
és ide tér meg éjszakára
a fűzfa árnya, nyírfa árnya.

Olyan az ég itt, mint a tenger.
Hol tiszta kék és mozdulatlan,
mint óriás kerek tükörben
fénylik benne a kora hajnal;
hol meg szelektől viharos,
villámló felhőkkel habos
haragja a földekre árad,
porba döntve a földi tájat.

 

 

Legyen jó napotok!

 

 

Ezt a mosolyt pedig azoknak küldöm, akik hisznek bennem!

 

" Ha énekelnél, de a hangod nem bír szárnyalni,
mindig jön valaki,
akinek a hangja már szabadabban szól, és
veled énekel.
És ekkor a te hangod is szárnyalni kezd.
Ez a lelkek közötti kapcsolat titka. "

Szomorú, szürke vasárnap reggel, amikor semmi sem sikerül. Elgondolkodhatok azon, hogy miért nem sikerült ide feltöltenem ma semmmmmmiiiiiiit!!!!! Túl depressziós? Lehet....Ne terheljek vele senkit? Lehet...Ma még a betűket sem talállom, de ha nem írnék, sokkal rosszabb lenne.Mindegy, nekilátok a napi rutinnak és megfőzöm a vasárnapi ebédet .....Egyszer majd kisüt a napocska!

 

Kívánok Nektek jobb és mosolygós napot!

 

 

Hadd lám. Haj, szegény Yorick! – Ismertem, Horatio;

végtelen tréfás, szikrázó elmésségű fiú volt; engem

a hátán hurcolt ezerszer: és most hogy irtózik tőle a

képzeletem! a gyomrom is émelyedik rá. Itt függött az

ajk, melyet én összecsókoltam, azt se tudom, hányszor.

Hová lettek gúnyjaid, bakugrásaid, dalaid? villámló

élceid, melyek az egész asztalt hahotára fakaszták?

Egy sincs már belőlük, hogy kimajmolnád saját

torzképedet? Bezzeg, most esett le az állad!

Ezt tegnap nagy magányomban az iskolai könyvtárban találtam. Akkor nem volt időm feltölteni, gondoltam megteszi ez ma is....Eszembe jutott róla a banán és a legjobb szilva...:)

 

Lázár Ervin: A manógyár

 

Széllelbélelt

Mérgelődött, morgolódott az Északi Szél.

– Te szelek szégyene! – korholta a Déli Szelet. – Te pipogya puhány! Nem is érdemled meg, hogy szélnek nevezzenek! Vacak szellőcske vagy csak, lenge fuvallat! Még hogy kényeztetni a világot, fákat cicomázni, füveket ébresztgetni, erdőt ringatni, ki hallott ilyet!?

 

Mindannyian ismerjük azt a közép-afrikai betegséget, amit álomkórnak hívnak. De tudnunk kell, hogy van egy hasonló betegség, ami a lelket támadja meg - és nagyon veszélyes, mert észrevétlenül fertőz meg. Ha észreveszed a hozzád hasonlók iránti lelkesedés hiányának és a közönynek az első jeleit, légy résen! Az egyetlen módja, hogy megelőzzük ezt a betegséget, az, ha megértjük, hogy a lélek szenved, nagyon szenved, ha arra kényszerítjük, hogy felszínesen éljen.

Mariska! Ezt ma te ihletted!

Szép napot kívánok Mindenkinek!

 

 

Rózsa-rózsa

 

 

 

N em könnyű a dolga annak, akinek aranyecsetje van. Már úgy értem, olyan aranyecsetje, amivel elevent tud festeni. Szádeli is éppen hogy megmenekült a földesúr istállójából – s ott kellett futnia a havas, téli erdőben. Mert eleinte futott, hogy majd kiszakadt belőle a lélek – félt, hogy utolérik a földesúr szolgái –, aztán mikor alig bírta a lába, lassan vánszorgott bokortól bokorig. Az aranyecset ott lógott a nyakában, zsinórra fűzve.

Kedveseim! Gyűjtöttem ide néhány idézetet. Most ez van. Nem akarok megváltozni!!! Köszönöm, hogy vagytok! Mariska, neked külön is!   Tárd ki a szíved, és hallgasd meg, mit súg. Kövesd az álmaidat, mert csak az tanúsíthatja az Isten dicsőségét, aki nem szégyenkezik önmaga előtt.
	Paulo Coelho

A szíved ott van, ahol a kincsed. És meg kell találnod a kincsedet, hogy minden, amit az utadon fölfedeztél, értelmet kaphasson.

Szeretjük! :))

Legyen nagyon szép napotok!

 

 

SZEMBEFÉNYBEN

Fehér Egyszarvú
neszét halljuk s csak pata-
nyomát láthatjuk

 

BASHÓ-HANGMINTA

kiszáradt tóból
szétugráltak a békák.
Egy kő fehérlik

 

GYEREKHANGRA

Szeretsz gondolni?
- én attól majdnem
mindig szomorú leszek!

 

Gárdonyi Géza

 

A szív

 

Olyan a szív, mint a labda:
a játszó sors dobja-kapja.
Mennél inkább ütik-verik,
annál feljebb emelkedik.

 

 

 

 

 

 

Hááát, tudjátok, rettentően furcsa estém volt. Mariska barátnőm már leírta a fő vonulatot. Pedig olyan szépen indult...Több számon keresztül is borzongás, azt hittem lesz katarzis...Tévedtem...klasszikus show-műsor volt, seggnyalással körítve. Nemes cél, amiből nagyon-nagyon remélem, hogy a kedvezményezettek részesülnek! Előttem tizenkét használt gyertyatartó, hátam mögött három angyal és Mária meg sok-sok használt gyertya és templomi kellék. Körítve öt tűzoltókészülékkel.