Csönded vagyok

(Cseh Tamás zenéjére)

Most elmondom, mid vagyok, mid nem neked.
Vártál ha magadról szép éneket,
dicsérő éneked én nem leszek,
mi más is lehetnék: csak csönd neked.

E szó jó: csönd vagyok, csönded vagyok.
Ha rám így kedved van maradhatok,
ülhetsz csak tűrve, hogy dal nem dicsér,
se jel, se láng csak csönd, mely égig ér.

S folytatom mid vagyok, mid nem neked,
ha vártál lángot, az nem lehetek,
fölébem hajolj, lásd hamu vagyok,
belőlem csak jövőd jósolhatod.

This I love

http://www.youtube.com/watch?v=6SpD0h8woXs

Street of dreams

http://www.youtube.com/watch?v=jGwnitnBZyc

A Kérelmek Kis Boltjában két kockacukros doboz között üldögél egy kicsi istenség. Derék kis istenség, szerény adományért  meghallgat minden kívánságot. Egy kockacukor előtte, egy meg utána, és teljesül a kérésed.

"- Csak egy világ van – felelte a leány halkan – s akik szeretik egymást, találkoznak benne újra és újra. Találkoznak, elbúcsúznak és elmennek. Aztán újra találkoznak, és újra elmennek, újra meg újra, míg elérkezik az idő, amikor nem kell megváljanak egymástól többé."

"Talán minden csillag egy szem, ami nézi éjjel a világot, s merthogy elszomorodik erősen attól, amit lát, rásírja ilyenkor a harmatot."

"Egyiknek ez a baja, a másiknak az. Éppen csak a baj maga, az van meg mindenkinek."

A Rózsaujjú Tündér Boltjába betévedt egy szegény vándor.

- Egyen rózsát! Igyon hajnali harmatot! - mondta neki a Rózsaujjú Tündér.

Megevett hat tányér rózsát, megivott hat liter harmatot a vándor, megtörülte a bajuszát, kiment az ajtón, azt se mondta, jó napot.

- De szép bajszos ember! Sose felejtem el! - gondolta a Rózsaujjú Tündér.

-Hanem azért a tányért mégiscsak utánavágom. Meg még a poharat is!

A Bélyegek Boltjában válogat egy szomorú kis hölgy.

- Itt a világ összes bélyege, tessék - mondja a boltos.

Nézi a szomorú kis hölgy a világ összes bélyegét, sóhajt.

- Csak ennyi van? Más semmi? - Elővesz a boltos erre még egypár bélyeget.

- Itta van, ez itt elázott, itt van, ez itt elégett, itt van, ezt itt ellopták, itt van, ez itt elveszett. - Nézi a szomorú kis hölgy a bélyeget, sóhajt.

- Ami nincs a világon, az nincs? Szépen kérem.

- Szépen kéri? - mondja a boltos.

Huszti Sándor

LÉLEK-TÁRSAK

A sötét éjben ragyognak a messzi égi régiók,

Fényük postalován utaznak az évmilliók.

Nem látod a magasban a Létezés ködét,

Avatatlan szemek elől takarja a sötét.

A távol csillagok közt fogantak lelkeink,

Csak az istenek tudhatták, mik lesznek terveink.

A lelkek ketten egy testvérpárt alkottak,

A bölcsesség adományán egyformán osztoztak.

Időtlen időkig keringtek egymás mellett,

Majd helyet kerestek ahol fejlődni lehet.

Tornay András: Nem győzni jöttem

Nem győzni jöttem
de nem vagyok vesztes sem
Mert a legnagyobb kincs
átszögez és megkoronáz
szabad lehetek, választhatok, dönthetek

sírhatok vagy szerethetek

álmodhatok, feledhetek

Könnyeim átölelik az esőt
Megszabadulok legnagyobb kísértésemtől
mégsem választom, hogy

gyáva és gyenge legyek

Gyolcsokba tekerve

zokogva nevetve sziklára állok
és nem számít az sem
ha pofonokat kapok
igazságban szenvedésben
az vagyok aki vagyok

A Szerelemcsütörtök Boltjába beszaladnak a vevők csütörtökön:

- Ez hát a szerelem? - kérdezik.

- Ez hát - mondja a boltos.

- Nem tévesztette el a naptárt?

- Nem hát - mondja a boltos.

A Jóbarátok Boltjában ül a két jóbarát boltos, és csak dúdolgat.

- Így nem megyünk semmire - dúdolgat az egyik.

- Dem nem is akarunk - dúdolgat a másik.

Ezt az idézetet egy nagyon kedves ember, Komáromi János oldalán (http://verselo.gportal.hu/gindex.php?logout=1) olvastam az imént.  Egy nagyon kedves ember mondta. Mindketten hatással voltak, vannak, lesznek rám.

A mondanivaló pedig azt hiszem magáért beszél.

Megpróbáltalak levegőnek nézni, de rájöttem, hogy levegő nélkül nem tudok élni./ John Lennon

A Gentlemenek Boltjába hibátlan urak járnak:

- Valami kis hibát szeretnénk! - mondják.

- Egy kis csalást, csalódást? - kérdezi a boltos.

- De nem esik majd nehezünkre? - kérdezik a vevők.

- Hát hogy esne, hibátlan uramék! - mondja a boltos.

- Hisz éppen csak hogy!

Az Életrevaló Fánkok Boltjában lélekszitán léleklisztet szitál a pék, abból süti a fánkot. Hanem a cukrot hol elfelejti, hol nem, hol tesz bele, hol nem. Jönnek a vevők, kérdezik:

- Keserű fánk az élet? Vagy édes?

- Én azt honnan tudhatnám - mondja a pék.

- Meg kell venni, meg kell enni. Abból megtudhatják.

Reggel óta motoszkál ez a vers a fejemben.  Gondoltam leírom ide is, olvassa akinek kedve vagyon hozzá.

Byron: Childe Harold búcsúja

Üdv! üdv! - hazámnak partja már
Víz kékjén szürke folt,
Az éji szél sír, zúg az ár,
A vad sirály sikolt.
Ott túl a nap most űlt el ép
S míg űzzük őt, nyomon,
Zeng búcsuszóm felé s feléd:
Jó éjt, szülőhonom!

Pár óra s újra kél a nap
És hajnalt szűl megint,
S köszöntlek ég és messzi hab!
De már honom nem int.
Ős csarnokom már puszta rom,
A tűzhely is bedőlt,
A vén sáncot bekúszta gyom
S kivert kutyám üvölt.

A Hulló Könnyek Boltjába jönnek a vevők, hull a könnyük, mit akarnak éntőlem akkor? kérdezi a boltos, hiszen hát hull!

- Hogy hulljon szebben, záporozzon, a pillákon rezgő harmat, hogy a szívre hasson, a szívre, a szívig!

- Ilyeneket én nem tudok – mondja a boltos.

- Akkor maga csak egy semmi kis esőmester – mondják a vevők, és kimennek a boltból, sírva.

hány út van még
melyeket nem taposott lábam
hány arc vár még
melyeket sohasem láttam

vágyak viszik lelkem
a csukott szemhéjak alól
távoli, messzi egekbe
hol az igaz szél dalol

/Komáromi János/

Ma voltak nálam a könyvtárban az elsősök. Beszélgettünk, rajzoltak és a végén nekem ajándékozták az elkészült munkákat. Az egyik kisfiú ezzel lepett meg:

Szép, ugye? Most egy jó hónapig meghatározó lesz az életemben.

 "Mint a Nap és a Hold,

mint a víz és az arany,

légy világos és fényes,

s azt tükrözd vissza,

ami a szívedben van."

Assisi Szent Ferenc

Naphimnusz

Mindenható, fölséges és jóságos Úr,
Tied a dicséret, dicsőség és imádás,
És minden áldás.
Minden egyedül téged illet, Fölség,
És nem méltó az ember, hogy nevedet kimondja.

Áldott légy, Uram, s minden alkotásod,
Legfőképpen urunk-bátyánk, a Nap,
Aki a nappalt adja és aki reánk deríti a te világosságod.
És szép ő és sugárzó, nagy ragyogással ékes:
A te képed, Fölséges.