Kis türelmet...
13 éve | 0 hozzászólás
....érzések...néha szelídek majd vadak mint ezek a hullámok....jönnek, megállíthatatlanul, nekicsapódnak a sziklának, majd millió cseppre esnek szét és visszazuhannak az egészbe....és újra és újra....mindig más....szükségem lenne most egy ilyen helyre.....
14 éve | 0 hozzászólás
"A tánc a lélek rejtett nyelve."
Martha Graham
"A tánc a karok és lábak költészete,
a kecses és iszonyatos anyag, maga a mozdulat lehel bele lelket."
Charles Baudelaire
A zene ismeretlen birodalmat tár fel az ember előtt, egy olyan világot, melynek semmi köze az érzékletek külső világához, minden határozott érzést otthagy, hogy átadja magát a végtelen kimondhatatlan vágyának.
E.T.A. Hoffmann
De azt se felejtsük el, hogy a zene egy igazi állandó.
14 éve | 0 hozzászólás
14 éve | 1 hozzászólás
Fura dolog történt velem az imént...Idézeteket válogattam ide, de egy rossz mozdulat és odalett az egész...Viszont a legutolsó, amit nagyon akartam, maradt...hááát, akkor legyen...Az is fura, hogy ma már ez nem fontos az embereknek...legalábbis a környezetemben ezt tapasztalom...
“Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, hogy milyen drága kincs a boldogság.
Na, mégegyszer....Ja. és eredetileg Shakespear-t akartam, de így alakult....
Ma este egy csodálatos embert láttam a tv-ben. Huszti Pétert. Tudom, hogy semmi nincs véletlenül. és nagyon hálás vagyok, hogy láthattam....Ami megfogott, az a hitvallása: "...Ha hiszel benne van, ha nem hiszel, nincs....amiben hiszel, az van!..,"
A józan és okos évi tudja, hogy ez így van, de....de most egy kicsit elveszett....igen, emberek jönnek mennek az életünkben...semmi sem történik csak úgy....és igen,, gyenge vagyok, néha elfog a gyerekes kétségbeesés....de holnap felkelek és egy új nap indul....veletek?
14 éve | 0 hozzászólás
"Láthatsz, hogyha tengert úszunk át,
Felhõkrõl lábat lógatunk,
Ezek mi vagyunk a szabadság vándorai
Szökünk a sötétség elõl,
Falakon átrohanunk,
Ezek mi vagyunk a szabadság vándorai"
14 éve | 1 hozzászólás
Hallgatok az én bölcs barátnémra és azt teszem, amitől jól érzem magam. Most éppen írok ide....Volt tegnap egy furcsa esténk...Az Úr útjai kifürkészhetetlenek, és ami rossznak tűnik, az tulajdonképp nem is az...Nem győzök elég hálás lenni, hogy nem kellett azt az érzést átélnem, hogy undok, kiállhatatlan mérgeskígyó legyek...Idő és türelem erre van most a legnagyobb szükségem...meglesz, mert így akarom!
Szeretem ezt a Republic számot: Ébredni hosszú álomból....hát legyen!
Van a kimondott szöveg, amit a fülünkkel hallunk és az eszünkkel értünk - és van a "szövegalatti", vagyis a lényeg, amit nem hallunk és nem értünk. Vagy nem akarunk érteni! Ilyen is van. Hogy az ember lelki lustaságból, gyávaságból vagy érdekből nem akarja megérteni, amit a másik valóban üzen neki - inkább elhiszi a hazugságot. Müller Péter
Mind a túlburjánzó őszinteség, imnd a túlburjánzó hazudozás és elhallgatás nem embernek valók, szétrombolják az intim kapcsolatokat.
14 éve | 0 hozzászólás
Kivetett az ágy, pedig most aludhatnék. Nézem a tegnap esti lélekmelegítőn készült képeket, amit egy nagyon kedves barátom, Kovács Tamás készített. Angyal szállt közénk...Gyönyörűség! Tamás szeme...
Aztán arra gondoltam, hogy sok-sok földi angyal volt jelen, hogy szép legyen ez az este! Hálás köszönet Mindenkinek! Tapintható szeretet...!
14 éve | 0 hozzászólás
Leírni a lehetetlent....nem lehet, de legalább megpróbálom kiírni a pillanatnyi állapotomat. Időtlenség....valami furcsa vákuumba kerültünk hazafelé az úton.
Döbbenet, belém szorul minden. Nem tudok mit kezdeni a helyzettel, ha elmegy egy szeretett ember, mert olyan kevés a szó. Érzek, csak érzek...Ott, akkor nem tudtam sírni, most szorítja a torkom, és jönni akar...Vagyok, és örülök annak, hogy vagyok.
Ma este szinte kézzel tapintható volt a szeretet...Játszott mindenki szívből!
14 éve | 0 hozzászólás
14 éve | 4 hozzászólás
Szemét dolog a félelem. Mert soha nem lehet tudni, mikor támad. Van, hogy az ember mögé settenkedik, és vihog, mint egy jó barátnő hetedik általánosban. Aztán jól tarkón vág, és már térdre is rogyunk, mielőtt megtudnánk, mi volt az. Máskor látni lehet az érkezését. Csak egy pötty a horizonton, az ember meg kalitkába zárt kanári. | ||
Jennifer Rardin |
14 éve | 0 hozzászólás
Egyfolytátban a Kék asszony című LGT szám jár az eszemben. Nem tudom miért...Fel is akartam tölteni, de mégsem.
Voltam ma színházban, ami jó volt, mert szeretem a közeget nagyon, nagyon, nagyon. Olyan, helyzetgyakorlatos volt az előadás (szerintem), de jól szórakoztam. Egy-két színészben még kellemesen is csalódtam. A második sorban ültünk, amit kedvelek, mert mindent megérzek.:))
A napom első része nehéz és kellemetlen volt. Ez is nagyon nagyon.Ki van ez egyensúlyozva rendesen.
Sose ülj, mikor az idosek állnak.
(Krí indián nemzet)
Ezt egy kedves ismerős, Feketesas blogjában találtam. Szomorú aktualitása a dolognak, hogy ma egy számomra szintén nagyon kedves EMBER mesélt egy nemrég történt esetet.
Évtizedekig oktatott, nevelt, szeretett....Előnyugdíjasként még tanít, így értekezletre is bejár, mert kell neki. Utolsónak érkezett és már nem volt hely. Senkinek! Ismétlem senkinek nem jutott az eszébe, hogy előzékenyen átadja a helyét, vagy felajánlja, hogy hoz neki egy széket!!!
14 éve | 2 hozzászólás
Ne ijeszd el magad az élettől azzal, hogy csupán a gondokról s a bajokról képzelegsz.
Ne vetítsd előre a még nem létezőt, s ne éleszd újra letűnt bajaidat.
Amikor gondok kínozzák sorsod, tedd fel a kérdést: mi az, ami most elviselhetetlen?
A
választ magad előtt is szégyellni fogod - sem a jövő, sem a múlt nem
nehezedik rád, mindig csak a jelen. Az előbbi talán be sem következik,
az utóbbi pedig már régen elmúlt. A jelen súlya a kisebbik, ha
körülhatárolod.
14 éve | 0 hozzászólás
14 éve | 1 hozzászólás
"Az életem olyan, mint a hullámvasút - igen, az élet ejtőernyőzés, kockázatvállalás, esések és kelések sorozata, hegymászás, vágy, hogy fölérjünk a csúcsra, és csalódás és szenvedés, ha nem sikerül."
Tegnap voltunk egy előadáson, amit egy kedves barátunk tartott. A székekre oda volt készítve mindenkinek egy Paulo Coelho idézet. Én az alábbit kaptam, aminek az utolsó mondata vonatkozik rám.
"Aki könnyelműen ígérget, és aztán nem tudja teljesíteni az ígéreteit, tehetetlennek és sikertelennek érzi magát, s ugyanez történik azzal is, aki az ígéretekbe kapaszkodik."
Keserű érzés szembesülni, és ilyenkor mindig olyan elveszettnek érzem magam...:(
14 éve | 0 hozzászólás
Mindannyian ismerjük azt a közép-afrikai betegséget, amit álomkórnak hívnak. De tudnunk kell, hogy van egy hasonló betegség, ami a lelket támadja meg - és nagyon veszélyes, mert észrevétlenül fertőz meg. Ha észreveszed a hozzád hasonlók iránti lelkesedés hiányának és a közönynek az első jeleit, légy résen! Az egyetlen módja, hogy megelőzzük ezt a betegséget, az, ha megértjük, hogy a lélek szenved, nagyon szenved, ha arra kényszerítjük, hogy felszínesen éljen.
14 éve | 1 hozzászólás
14 éve | 2 hozzászólás
Kedveseim! Gyűjtöttem ide néhány idézetet. Most ez van. Nem akarok megváltozni!!! Köszönöm, hogy vagytok! Mariska, neked külön is!
Tárd ki a szíved, és hallgasd meg, mit súg. Kövesd az álmaidat, mert csak az tanúsíthatja az Isten dicsőségét, aki nem szégyenkezik önmaga előtt. |
||
Paulo Coelho |
A szíved ott van, ahol a kincsed. És meg kell találnod a kincsedet, hogy minden, amit az utadon fölfedeztél, értelmet kaphasson. |
14 éve | 0 hozzászólás
14 éve | 0 hozzászólás
14 éve | 0 hozzászólás
Szeretettel Mindenkinek!
14 éve | 2 hozzászólás
Amiklor elveszettnek érzem magam, mindig visszatérek a gyökerekhez.
Életem minden pillanatában jelen van a zene...Egyensúlyozom...Nanánánananná....
14 éve | 3 hozzászólás
A gyereknek az a dolga, hogy a saját életét élje - nem pedig azt az életet, amit aggódó szülei szerint kellene élnie, sem pedig azt, ami megfelel az oktató céljainak, aki azt gondolja, hogy ő tudja a legjobban, mi kell a gyereknek. Ha a szülők állandóan beleavatkoznak a gyerek életébe és folyton irányítják, csak robotokat nevelnek.
/Alexander Shuterland Neill/
A legtöbb, amit a gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak.
/Hodding Carter/
Ő a tied, hogy két karoddal óvd és vezesd.
14 éve | 0 hozzászólás
Fáradt vagyok. Most nagyon. Eszembe jutott ez a dal és nem megy ki a fejemből.
14 éve | 1 hozzászólás
A mondabeli tövismadár csak egyetlenegyszer
énekel életében, de akkor szebben, mint a föld bármilyen más teremtménye...
Egyetlen csodálatos dal, az élete
árán. De akkor az egész világ elnémul, őt hallgatja, és Isten mosolyog
az égben. Mert a legeslegjobbnak mindig fájdalom az ára... Legalábbis a
monda szerint.
A madár, begyében a tövissel, változhatatlan törvénynek engedelmeskedik; nem tudja, mi űzi-hajtja, hogy fölnyársalja magát, s dalolva haljon meg.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
emlékezés
13 éve | 0 hozzászólás
...az egyik kedvencem...kamaszkoromat idézi...és John Lennon ma lenne 70!!!
Címkék: zene érzés