Sose ülj, mikor az idosek állnak.
(Krí indián nemzet)

Ezt egy kedves ismerős, Feketesas blogjában találtam. Szomorú aktualitása a dolognak, hogy ma egy számomra szintén nagyon kedves EMBER mesélt egy nemrég  történt esetet.

Évtizedekig oktatott, nevelt, szeretett....Előnyugdíjasként még tanít, így értekezletre is bejár, mert kell neki. Utolsónak érkezett és már nem volt hely. Senkinek! Ismétlem senkinek nem jutott az eszébe, hogy előzékenyen átadja a helyét, vagy felajánlja, hogy hoz neki egy széket!!! Téblálbolt szegény, és állt, és a végén fogta a cókmókját és hazament! Mondjátok miféle világ ez??? Ja, és ez nem először fordult elő!!!

És miféle világ az, ahol csak úgy megtámadnak és összeverneK egy párt hazafelé???

És akkor még a többiről nem is beszéltem....!!!

Szomorú vagyok nagyonnagyonnagyon!!!!!!!!!!!!!!!!!!!