Kis türelmet...
14 éve | 0 hozzászólás
Bródy János
Mindannyian mások vagyunk
Úgy érkeztünk mindannyian, hogy nem volt szavunk
Egyikünk sem kérte, mégis mind itt vagyunk
Piciny magból kikeltünk, mint nyíló virág
Ahány ember annyiféle csodálatos világ
Kisgyermekként tükörbe nézve magunkra ismerünk
De gyakran felnőttként se tudjuk, mit miért teszünk
Megpróbáljuk megérteni a természet szavát
De ahány ember annyiféle csodálatos világ
Mindannyian mások vagyunk
Bár egyben-másban hasonlítunk
Mindannyian mások vagyunk
Még jó, hogy van néhány közös dalunk
Mindannyian vágyakozunk, hogy boldogok legyünk
De nem tudjuk, hogy honnan jöttünk, s hová érkezünk
A lelkünk mélyén őrzi titkát a kék virág
Ahány ember annyiféle csodálatos világ
Mindannyian mások vagyunk
Bár egyben-másban hasonlítunk
Mindannyian mások vagyunk
De jó, hogy van néhány közös dalunk
Ezen a földön mindannyian látogatók vagyunk
Ha elmegyünk magunk után, ki tudja, mit hagyunk
Tanítsuk meg gyermekeinknek a szeretet dalát
Ahány ember annyiféle csodálatos világ
Mindannyian mások vagyunk
Bár egyben-másban hasonlítunk
Mindannyian mások vagyunk
Jó, hogy van néhány közös dalunk
14 éve | 1 hozzászólás
Kispál és a Borz
WC-n sírni
Ágyon állni
Felhőn félni
Gonoszt birizgálni
A víz sok útja
Száraz földben
Amíg talán a
Gyökérig ér
Minden meglesz
Az összes nyomor
Megigazulsz
Elkárhozol, bármi
WC-n sírni
Ágyon állni
A felhőkön meg
Minden belefér
Űrhajók, angyalok, Isten tortáján ragyog
Egy fekvő nyolcas, így ünnepel minden új napot
Onnan fogod tudni, hogy jól vagy, ha nem találsz senkit, akinek a helyébe lennél
És bármibe kerül, vagy akármi fáj, tudod, hogy élni lehet is, nem csak muszáj
Úristen, Úristen, hogy én ezt mennyire unom
Belülről érzem, és kívülről tudom, hogy:
Beszél, aki keres
Hallgat, aki talált
Senki nem ért semmit
Az orvosok például nem értik a halált
Hát, senki nem ért semmit…
Űrhajók, angyalok, Isten tortáján ragyog
Egy fekvő nyolcas, így ünnepel minden új napot és
Beszél, aki keres
Hallgat, aki talált
Senki nem ért semmit
Többek között, szerintem, az orvosok a halált
Hát, senki nem ért semmit…
14 éve | 1 hozzászólás
A csend beszél tovább, helyettem Ő mondja el,
a csend beszél tovább, helyettem Ő énekel.
Elbúcsúzom, de ott leszek, ahol a szél zúg, a nap nevet,
elbúcsúzom, de itt marad belőlem néhány pillanat...
A csend beszél tovább, helyettem Ő mondja el,
a csend beszél tovább, helyettem Ő énekel.
Elbúcsúzom, de ott leszek, ahol a szél zúg, a nap nevet,
elbúcsúzom, de itt marad belőlem néhány pillanat...
Akkor is hallod a hangomat, hogyha fáj, hogyha nem szabad,
mindig itt vagy, és ott leszek, ahol a szél zúg, a nap nevet...
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Wellington: Számíthatsz rám
14 éve | 2 hozzászólás
Vártam a kezdettől
Mű-világban igaz érzésről
Álmodtam és nem hagytam
Átformálni saját magam
Önző a szeretet
Nehéz vele, rossz nélküle
A végső határ minket vár
Igazi szerelem igazán fáj
Számíthatsz rám
Veled vagyok
Sebeket adsz
Én beléd marok
Lángok és jég
Ennyi vagyok
Megöllek majd
És belehalok
Kezdd el, te kérdezel
Ő nem felel, mi nem hisszük el
Hogy nincs már semmi értékes
Amiért folytatni érdemes lesz
Számíthatsz rám
Veled vagyok
Sebeket adsz
Én beléd marok
Lángok és jég
Ennyi vagyok
Megöllek majd
És belehalok
Murphy törvénye működik
Rossz csak a jókkal történik
De kettőnk között a szeretet
Úgy éget, mint a gyűlölet
Számíthatsz rám
Veled vagyok
Sebeket adsz
Én beléd marok
Lángok és jég
Ennyi vagyok
Megöllek majd
És belehalok
Címkék: dalszöveg
Utolsó hozzászólás
Tovább