végtelen tréfás, szikrázó elmésségű fiú volt; engem
a hátán hurcolt ezerszer: és most hogy irtózik tőle a
képzeletem! a gyomrom is émelyedik rá. Itt függött az
ajk, melyet én összecsókoltam, azt se tudom, hányszor.
Hová lettek gúnyjaid, bakugrásaid, dalaid? villámló
élceid, melyek az egész asztalt hahotára fakaszták?
Egy sincs már belőlük, hogy kimajmolnád saját
torzképedet? Bezzeg, most esett le az állad! No,
eredj ő asszonysága öltözőjébe, s mondjad neki
fesse bár magát ujjnyi vastagon, erre jut az arca;
eredj, kacagtasd meg vele.
(Véletlenül kapcsoltam át egy csatornára, ahol éppen ez a film ment. Pont ennél a résznél, azért ezt tötlöttem fel. Nagyon érdekes volt Mel Gibsont ebben a szerepben látni. Zeffirellit meg egyszerűen szeretem.)
A felhasználói élmény fokozása érdekében már mi is használunk cookie-kat a Network.hu oldalon.
Az oldal használatával beleegyezel a cookie-k alkalmazásába. További információ: itt.
Kapcsolódó cikkek:
semmi és senki sem az , aminek látszik
a kedvenc filmem
Egyik nagy kedvenc :)
farkasokkal táncoló...