Budapest,  barlangjai:  Pálvölgyi barlang a Budai-hegység könnyen megközelíthető,

                          szépséges cseppkőbarlangja.  Csodálatos cseppkőképződményekkel

                          (Hófehérkével és a hét törpével is) találkozhatunk.

                          Levegője gyógyító hatású.

                          A 12 kilométer hosszú üregrendszerből 500 méter kiépített,

                          bevilágított szakasz járható be.

                          Szemlőhegyi barlang.  A Pálvölgyihez hasonlóan gyógyhatású.

                          300 méter szakasz járható be.  A sziklaüreg díszei a drágakőként

                          csillogó borsóképződmények.

Esztergom.     Több, mint ezer éve egyházi központ.

                         A legfőbb katolikus papot, a hercegprímást, mindíg a város adta.

                         A várhegyet a Bazilika óriási méretű és méltóságteljes épülete

                         uralja.  Túl azon, hogy klasszicista építészetünk egyik legjelesebb

                         emléke, a székesegyház egyben legnagyobb hazai szakrális

                         épületünk is.

                         A honi reneszánsz építészet talán legértékesebb alkotása  Bakócz

                         Tamás, esztergomi érsek sírkápolnája (1506-07).

                         Érdekessége, hogy a törökök mecsetté alakították.

                         A vörösmárványból készült Bakócz-kápolnát a középkori Szent-

                         Adalbert  székesegyházban építették. Ezt a bazilika építésekor 

                         lebontották.   A kápolnát az építészek 1600 darabra bontották szét,

                         s oldalkápolnaként beépítették a Bazilikába.

                          A népi hagyomány szerint a Szent István fürdő közelében  állt egy

                         vendégfogadó, amit "Pétör mester, a Kopasz"  tulajdonolt, s azt

                         1882-ben átalakították.  A Szálloda lődjének vendége volt Kossuth

                         Lajos, midőn toborzó körútján Esztergomba ért.

                         Mivel az eső vigasztalanul esett, a szálló előtt álló kitartó tömeg

                         rögtönözte azt a Kossuth-nótát, hogy:

                         "Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára..."

  Mária Valéria híd.  Esztergom és Párkány között épült.  1895 szeptember 28-án

                          lett felavatva.

                          1919-ben a csehszlovák oldalon álló pillérét megrongálták, de

                          később helyreállították.

                          1944-ben a visszavonuló németek  (több más Duna-hídhoz

                          hasonlóan)  a középső pilléreit felrobbantották.

                          1999-ben kezdődött az újjáépítése (EU-s támogatással), amely

                          2001-ben fejeződött be.

                          A Főszékesegyházi Könyvtárban 250 ezernél is több kötet található,

                          köztük  700 ősnyomtatvány, egy pedig kiemelkedően értékes és

                          híres a 12. századi, kézzel írott iskoláskönyv.

                          A könyvből az Árpád-házi hercegek tanultak

                          A gyéren lakott dunai átkelőhelyet Géza fejedelem tette a szék-

                          helyévé.   Itt született Vajk,  I. Szent István, itt koronázták meg

                          (1001 január elsején) és még ebben az évben megalapította az

                          érsekséget.  

                          1242-ben a tatárok elpusztították, azonban vallási központ maradt