Isaszeg.  Legendás csaták színhelye.

                        1265-ben IV. Bélát legyőzte fia, a későbbi V. István. Ezután Béla

                        elismerte fia uralmát a keleti országrészben, amit egy év múlva a

                        Nyulak szigetén esküvel erősítettek meg.

                        Az 1848-49-es szabadságharc során itt zajlott a fényes magyar

                        győzelem (Damjanich, Aulich és Klapka vezetésével)  Windischgratz

                        felett.

                        Emlékét a HONVÉDEMLÉKMŰ  őrzi.

Vecsés.  A savanyított káposzta hazája.

                        A török időkben elnéptelenedett falut a 18. század végén német

                        telepesek építették újjá.  Ők honosították meg a zöldség- és 

                        káposzta  termesztést.  A hordóban savanyítás titka még   manapság                         is nemzedékről nemzedékre száll.

                        Vecsés ritka védett értéke a Mercsemocsár.

Cegléd.  Kossuth Lajos városa.

                        Első okleveles említése 1290-ből, IV. (Kun) László uralkodása

                        idejéből származik.

                        1446-tól mezőváros.

                        1514-ben Dózsa György itt adta ki gyülekezésre szóló kiáltványát.

                        1848 szeptember 24-én itt volt Kossuth toborzóútjának első

                        állomása.

                        Cegléd érdekes gyűjteménye a Dobmúzeum.

                        A ceglédi pályaudvar falán tábla állít emléket Tömörkény István

                        írónak (1866-1917), aki a korábban itt levő indóházban született.

Abony.  A honfoglalás óta lakott.  A török időkben elpusztult.

                         A 18. században számos nemesi család telepedett le.

                         Emléküket őrzik a 19. századi kúriák:  Lavatka-, Szapáry-, Teszáry-,

                         Vigyázó-, Síró- kúria.

                         Egy 1750-ben épült barokk magtárban lelt otthonra az Abonyi

                         Lajos múzeum.  A tanyák lakóinak életét eleveníti fel.

Nagykőrös. Nevét már 1266-os oklevél említi.

                         1467-ben mezővárosi rangra emelkedett.

                         Református gimnáziumában tanított Arany János (1851-60).

                         A múzeum előtti szoborcsoport :  Nagy tanári kar,   Varga Imre

                         alkotása.

                         A gótikus eredetű református templomot a 15. században

                        építették, 1844-48 között felújították.