Kölked.  Gólyaközpont.  A térség tökéletes táplálkozási terület a fehér gólya

                      számára.  Évente 10-14 pár költ.  Ezért is hozták létre a gólyák teljes

                      életciklusát bemutató Gólyamúzeumot.

                      Az élőhelyek drasztikus csökkenése miatt az állomány 20 év alatt

                      tizedére csökkent. Jelenleg 4000 pár a magyarországi állomány.

                      A fészket a gólyagenerációk akár 100 éven át is használják, hiszen a

                      vándormadár  nem a társához, hanem a fészekhez hűséges.

                      A fogságban akár 70 évig is élő gólya átlagéletkora 10-12 év, de

                      100 kirepült fiókából csak 30 éri meg a következő tavaszt.

Matty,  a Dráva árterében fekvő falu természetszeretetét bizonyítja az egyedülálló

                       Madár Emlékpark, ahol a már kihalt madaraink fajtái láthatók.

                       Újra fészkel a kiscsér, a kiskárókatona és a vándorsólyom.

                       A  kormorán  magyar megnevezése:  kárókatona, török eredetű

                      szavakból származik:  "quara gatna", jelentése, fekete madár.

Drávafok. Somogy és Baranya megye határán fekszik.  Nevével ellentétben nem

                       a Dráva partján.
                       A hagyomány szerint a megyehatáron állt egy csárda, amelyiknek

                       egyik fele az egyik, másik fele a másik megyében volt.
                       A csárdába szívesen betérő betyárok, ha az egyik megye pandúrjai

                       megjelentek, csak átültek egy másik asztalhoz, ami már a másik

                       megyében volt.

Gyűrűfű, az Ökofalu.

                       A 90-es években született meg az ötlet.  A faluban fával és

                       napenergiával fűtenek, ciszternákba gyűjtik az esővizet, a házakat

                       elsősorban természetes anyagokból építik.

                       Az itt élő családok állattenyésztésből, növénytermesztésből tartják

                       el magukat.  Kecsketejből készítenek sajtot.

Harkány.  A Dél-Dunántúl legjelentősebb, legjobban kiépített és legrégebbi

                        gyógyfürdője.  Állítólag már a törökök is használták, ám egy időre

                        a feledés homályába merült.

                        A néphit szerint 1823-ban a környékbeli mocsarak lecsapolásán

                        fáradozó egyik munkás lába meggyógyult, mivel munka közben a

                        vízben állt.
                        Batthyány Antal 1824-ben fürdőházat építtetett.

                        1866-ban Zsigmondy Vilmos artézi kutat fúratott, ahonnan 60 Celsius

                        fokos víz tört elő.   A kénes gyógyvíz reumás, izületi és bőrbetegségek

                        kezelésére egyaránt alkalmas.

Sellye az Ormánság fővárosa.

                         A Draskovics kastély 1760-ban épült, ma középiskolai kollégium.

                        A parkban levő Arborétumban 430 fajta fa él, köztük egy mamutfenyő,

                        amit a gróf 1927-ben hozott Horvátországból. Ma 25-30 méter magas

                        törzse 1,3 méter átmérőjű.

Ibafa.  A 19 század végén itt lakó katolikus plébános, Hangai Nándor, szenvedé-

                        lyesen szeretett pipázni.
                        Egy újságíró barátjának az ötlete, hogy mondókát írjon.
                        Annyira sikerült, hogy  később bekerült a tankönyvekbe nyelvtörőként.

                        Végül egy operett betétdala lett: 

                        "Az ibafai papnak fapipája van, tehát az ibafai papi pipa papifapipa."

                        Ezt követően kezdtek el a plébánosok pipákat gyűjteni.

                        Találhatók a gyűjteményben dél-amerikai pipák, indián közösségi

                        (béke-) pipák.

                        Magyar kötődésűek.  Károlyi Mihály és Deák Ferenc pipája.