Hajtsd meg fejedet!

Szellő űzi a reggel borúját,
az ég könnyázott arcát letörli.
Felragyog a kék, vetve a búját,
napsugárhímes kedvét felölti.

Fénymosolyától Föld szíve dobban,
mozgásba lendül hátán az élet.
Érett gyümölcse lehullva koppan,
nyár heve pezsdül, fest színes képet.

Liliom, rózsa, illatát ontja,
termését adja a búzamező.
Láthatatlan kéz gondokat oldja,
homlokon simul a sűrű redő.

Hálával szegd új kenyered ember,
hajtsd meg fejedet Teremtőd előtt!