Már régóta le akartam írni a megfejthetetlen és számomra teljesen furcsa és nehezen is megfogalmazható visszatérő álmom. De mivel gyakran álmodom ezt, nem pozitív álom, de nem is rémálom, valahogyan meg kellene fejtenem, vajon miért kíséri az életemet újra meg újra és miért bukkan fel mindig éjszakáról éjszakára. A történet rém egyszerű: nem tudok vezetni és mégis beülök a kocsiba és vezetek. Közben rettegek: egyfelől az igazoltató rendőröktől félek, - hiszen nincs jogosítványom - másfelől attól, hogy balesetet szenvedek, mert nem tudok gázt adni, fékezni, egyáltalán semmit sem tudok, csak egyenesen tartani a kormányt. A sávváltás külön rémálom, jönnek-mennek az autók mellettem és miközben semmit nem tudok a vezetésről - az autó halad velem. Rólam csorog a víz és állandóan valami tragédiától tartok, hiszen bármelyik pillanatban baleset áldozata lehetek. A furcsa az, hogy sohasem érkezem meg és soha nem rettentő fontos esemény miatt kell kocsiba ülnöm, tehát nem is értem a motivációt a mindenáron történő autóvezetésre. Soha nem is vágytam gépkocsit vezetni és félek is tőle és mivel félek tudom, nem is lennék jó vezető. De akkor vajon álmaimban miért ülök újra és újra autóba, miközben fogalmam sincs annak technikájáról és a KRESZ-ről, és miért kockáztatom az életem és a másokét ...megfejthetetlen...de nagyon kiszolgáltatott érzés, szorongató és olyan...baljós. Döbbenetes, hogy újra és újra visszatér hozzám...Vajon mit kellene megoldanom az életemben, hogy eltűnjön végleg?