Kis türelmet...
Kis türelmet...
A pénteki napsütéses, szép őszi időben sétára indultam a Gellért hegyre. A budi Duna-partnak az Erzsébet-híd és a Szabadság-híd közötti szakaszán emelkedik ez a fővárosnak talán leggyönyörűbb természeti kincse. Az Erzsébet híd felöli lankásabb sétautat választottam, hogy feljussak a 235 méter magas hegytetőre. 
A Gellért-hegy nevét - a legenda szerint - az 1046-ban a pogány magyarok keze által innen letaszított Gellért püspökről kapta. A hírhedt gellérthegyi boszorkányok azonban fittyet hánytak a szent nevének, és még a XVII. században is itt tartották gyűléseiket - ha igaz...
/ezt a fotót nem én készítettem/
Utam során gyakran megálltam, hogy egy - egy szép felvételt készítsek az ősz színeiben pompázó hegyoldalról.
Megcsodáltam a Budai Várat, a Dunán átívelő hidakat, és a szemem elé táruló pesti panorámát. Mint már olyan sokszor, most is megállapítottam, hogy milyen szép is ez a város.
Kedvelt kirándulóhely kellemes parkja és a kilátóteraszok által nyújtott gyönyörű panoráma miatt, de védett növények és barlangok is találhatók itt. A hegy nevezetességei egy-egy történelmi kor emlékei.
Barlangjai közül védett az István-barlang és sziklakápolnája, valamint a Gellért- és a Rudas-fürdő forrásbarlangjai. Itt áll Szent Gellért püspök szobra, ami a pogány időket, valamint a Citadella, ami az 1848-49-es szabadságharc utáni Habsburg elnyomást idézi, a város fölött magasodó Szabadság-szobor pedig a II. világháború utáni korszakot képviseli.
Ma a szabadság jelképe a Gellért hegy tetején álló alkotás. A városképi jelentőségű nőalak az 1947-ben felavatott Felszabadulási emlékmű központi figurája volt, miután a katonaalakokat eltávolították a kompozícióból, a szobor a szabadság jelképe lett.
A budapesti városképet szinte minden irányból uraló szobor az építménnyel együtt 40 méter magas. A pálmaágat két kezében magasra tartó nőalak, a szabadság géniuszának bronzszobra 14 méter magas, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása. A fő nőalak előtt eredetileg egy hat méter magas, bronzból készült géppisztolyos szovjet katona állt, bal oldalán fáklyás, jobboldalán sárkányölő bronz alakok, mögötte még egy, három méter magas katona kőből. Utóbbit az 1956-os forradalom folyamán ledöntötték és elpusztult, de később újra kifaragták. Az eredeti felirat szerint a felszabadító szovjet hősök emlékére a hálás magyar nép emelte az emlékművet, amelyet Magyarország felszabadításának napja (illetve a szovjet megszállás napja) második évfordulóján, 1947. április 4-én avattak fel. Az emlékművön az elesett szovjet katonák nevei is olvashatóak voltak.Az 1989-es rendszerváltást követő átalakítás után az emlékművet "leegyszerűsítették", a mellékalak katonákat áthelyezték a szoborparkba, és új felirat került a talapzatra, mely új jelentést adott az együttesnek: "Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért".A sokszor Budapest jelképeként is emlegetett gellérthegyi Szabadság-szobor idén áprilisban volt 60 éves.
1980-ban a Szabadság-szobor kicsinyített mása bekerült azon tárgyak közé, amelyeket az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan jelképként magával vitt a világűrbe.
És végül álljon itt a legújabb hír a Gellért hegyről: Egy luxusvilla építése miatt sittel torlaszolták el a Gellért-hegy tövében található, nemrégiben felfedezett kristálybarlangot, amit a barlangkutató szerint máshol világszenzációként kezelnének. És nálunk miért nem?????
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!