Igen, igen, itt a lényeg, olvasd csak? Téged idézlek:"Mindenkinek meg kell valósítania önmagát, küzdeni az igazságtalanság ellen, amit vele szemben követnek el! Bíznunk kell önmagunkban...ne legyünk kishitűek, ne hagyjuk megfélemlíteni magunkat! Aki beletörődik az igazságtalanságba, az saját magát is bűnrészessé teszi....mert közreműködik" -  s ha már így megfogalmaztad, akkor élni is meg kell tanulni vele. S most, hogy leírtad, menni fog! Én ezt rövidebbenfogalmaztam meg, valahogy így: "azzá válsz, amit gondolsz!" Tehát csak pozitívan!Szeretettel: Ágnesch  

Válasz

Kedves Agnia!Szinte minden írásodat elolvasom...ezekből sugárzik, hogy egy szeretetre méltó emberke vagy, aki jelenleg (én érzem így) nem túl boldog.Valami valószínűleg történhetett a közelmúltban az életedben, ami miatt érezhető ez a boldogtalanság, szeretetéhség. Ezt úgy gondolom,  egy másik ember elvesztése okozhatja .Járj NYITOTT szemmel, mert az élet nagyon furcsa....sokszor azért megy el mellettünk a boldogság, mert észre sem vesszük, hogy már ott van.Lehet, hogy ezt pont nem ehhez a blogodhoz kellett volna írnom, de úgy éreztem ide is illik, hiszen az önbizalmunk egyik alapja, hogy magánéletünkben legyen egy társ aki tanuja életünk boldog, boldogtalan pillanatainak és visszaigazolja, hogy a jót és rosszat helyesen éljük át.Egy biztos! A lényed kedvességet sugároz, az írásaidon keresztül is. Mostmár csak azt kívánom, hogy légy boldogabb:-)PusziNoémi 

Válasz

Az önbizalom alapja az empátiaA saját és mások érzéseivel szemben tanúsított empátia, ami saját magunk és mások szeretetéhez vezet, az önbizalom alapja. Az empátia és a szeretet a pozitív gondolatok és érzések szilárd forrása. önbecsülés nem azon múlik, hogy kik vagyunk, mit csinálunk, mink van, és hogy mások mit gondolnak rólunk. Ha az önbecsülésünk rendben van, akkor az önbizalom már jön magától. Az önbizalom alapja abbéli hitünk, hogy birtokában vagyunk a céljaink eléréséhez szükséges motivációnak, tudásnak és képességeknek. A legmagasabb rendű önbizalom az, ha úgy érezzük, hogy motivációnk és képességeink révén bármilyen helyzetből képesek vagyunk tanulni. Az empátia és a feltétel nélküli ön-szeretet jelenti az élet minden területén jelen levő önbizalom alapját. Az önbizalom hiányát gyakran az okozza, hogy a múltban valamilyen téren kudarcot vallottunk. A kudarc azt jelenti, hogy nem értük el a célunkat. Saját magunk lehangolásával és a túl erős önkritikával azonban nemcsak azt érjük el, hogy rettenetesen érezzük magunkat, de hosszú távon terméketlenné és működésképtelenné is válunk miatta.

Válasz

szép gondolatok, köszi :)

Válasz