Kevés olyan jeles nap van, amelyhez annyi hiedelem és szokás kapcsolódna, mint Luca napjához. Ez a nap éppúgy alkalmas volt termékenységvarázslásra, mint házasság-, halál- és időjárásjóslásra, bizonyos női munkák tiltására, valamint a lucaszék készítésére.

December 13. az év legrövidebb napja. "Szent Lucának híres napja a napot rövidre szabja."

Lúcia 304 körül Siracusában született, Szicilia szigetén gazdag nemesi családból. Egyszer, amikor beteg édesanyjával Szent Ágota sírjánál imadkozott, a szent megjelent előtte, és megjósolta neki vértanúságát. Miután anyja meggyógyult, Lúcia úgy döntött, immár örökre Jézus Krisztus jegyesének tekinti magát, és szűzi életet él. Erre azonban vőlegénye bosszúból feljelentette a fejedelemnél, aki Lúciát bordélyházba küldte. Ekkor azonban csoda történt, s Lúciát még két ökörrel sem sikerült elvontatni helyéről, majd olajjal és szurokkal akarták megégetni, ám a tűz sem fogott rajta. Végül rabtartói vágták el a torkát. Halála előtt még befejezte imáját, és megjósolta a keresztényüldözések végét.

Sírja fölé később bazilika épült. Mivel Lúcia Jézus Krisztus menyasszonyának vallotta magát, ezért házasságszerző szent, s az eladó lányoknak mennyei pártfogója. Legendája szerint mivel pogány kérője Lúciában legszebbnek a szemeit tartotta, ezért a leány kivájta azokat, és elküldte neki. A Szűzanya azonban még szebbekkel ajándékozta meg. Innen fakad, hogy a szemfájósok védőszentjeként is tisztelik.

"Luca, Luca, kitty-kotty,
Tojjanak a tiktyok!
Kolbászuk olyan hosszú legyen, mint a falu hossza,
Szalonnájuk olyan széles legyen, mint a mestergerenda,
Zsírjuk annyi legyen, mint kútban a víz!
Annyi pénzük legyen, mint a pelyva,
Annyi csirkéjük legyen, mint a faszál,
Annyi tojásuk legyen, mint égen a csillag!
Luca, Luca, kitty-kotty,
Tojjanak a tiktyok!"

Vagy más vidékeken a következőt mondták:

Lányok csöcse akkora legyen, mint a bugyogakorsó!

A kotyolók térdük alá szalmát tettek, amit azután a gazdasszony a tyúkok alá vitt. A vendégeket a konyhában ültették le, és úgy tartották, szerencsét hoz a tyúkokra, ha aznap legény érkezik elsőnek a házhoz. A kotyolók Ajándékba tojást kaptak, de ha nem, akkor fenyegetőzni kezdtek: "Egy csirkéjük legyen, az is vak legyen!"

Ugyancsak tiltották a tökmagtörést, nehogy törjenek a tányérok a következő évben. Óvakodtak a kenyérsütéstől is, merthogy ilyenkor Luca "ráül a lapátra, oszt összenyomja a kenyeret".

Ajánlatos volt viszont a Luca-napi fosztás. Ahol ilyenkor ezt tették, ott - a jóslás szerint - a tyúkok a következő évben "jól szétrepültek", sokat tojtak. Máshol meg a szomszéd favágójától kellett forgácsot lopni. Ezt a tyúkólba tették, hogy az állatok egész évben jól tojjanak.

 

LUCABÚZA

Tányérban, meleg helyen búzát csíráztatott e naptól kezdve a gazdasszony. Volt, ahol gyertyát vagy pohárban égő mécsest is tettek a búza közepébe. Jó jelnek számított, ha a búza Karácsonyra szárba szökkent (30-40 cm).A következő esztendőre jó termést jósolt.

LUCAHAGYMA

Luca-napján hat vöröshagymát félbevágtak, kiszedték a közepét, sót szórtak a belsejébe. Attól függően, mennyire eresztett levet egy-egy fél hagyma, következtettek a jövő év hónapjainak csapadékosságára.

LUCAKALENDÁRIUM

Lucától Karácsonyig minden nap megfigyelték az időjárást, abból következtettek a következő év hónapjainak időjárására.

LUCAPOGÁCSA

Tollat tettek a pogácsákra, és akié megperzselődött, az közeli halálra számíthatott.
A jövendőbeli neve is kiderült a pogácsákba belesütött nevekből. Ugyanezt a célt szolgálta a LUCACÉDULÁK készítése is: 12 cédulára férfineveket írtak, Luca-naptól Karácsonyig minden nap tűzbe dobtak egyet, és amelyik utoljára maradt, az mutatta a leendő társ nevét.

Egyes vidékeken pénzt is sütöttek a pogácsákba. Aki a pénzes pogácsát kapta, az anyagi jólétre számíthatott a következő évben.

 

 

 

 

LUCA-ZÖLDÁGHAJTATÁS

Ha az ágak Karácsonyra kizöldültek, a lány hamarosan férjhez ment. :-)

A lányok somgallyat tettek a vízbe, hogy karácsonyra kizöldüljön. Ezt magukkal vitték az éjféli misére, utána titokban megérintették azt a legényt, akit ily módon is igyekeztek magukhoz kötni.

 

Luca napján kezdték fonni az ún. lucasugarat (= ostort) karácsony estéjéig. Akkor ezzel pattogtattak. Azt tartották, ezzel könnyen lehet kezelni az igavonó állatokat.

 LUCASZÉKE

"Lassan készül, mint a Luca széke...", tizenkét napon keresztül mindig dolgoztak rajta egy keveset, hogy Karácsonykor az éjféli misén a templomban ráállva megláthassák, ki a boszorkány, akik ezen az éjszakán szarvat viseltek. Utána gyorsan el kellett égetni a széket, nehogy elverjék a gazdáját a rajtakapott boszorkányok. Az is védett ellenük, ha a hazavezető úton mákot szórt el a szék gazdája - a boszorkányok ugyanis kénytelenek voltak összeszedni, és addig meg lehetett menekülni tőlük.
A lucaszék kilencféle fából: kökény-, boróka-, jávor-, körte-, som-, jegenyefenyő-, akác-, cser- és rózsafából készült. Szöget nem lehetett beleverni, az ékeket bükkfából faragták. Kerek szék volt, három lábbal.

Egyes vidékeken a keresztúton is ráálltak a lucaszékre, mert itt gyülekeztek a boszorkányok.

    Luca-napi alakoskodás 

Fehér lepelbe öltözött legények, esetleg lányok, asszonyok, arcukat belisztezték, vagy fehér tüllkendőt tettek, hogy felismerhetetlenek legyenek. Lisztbe mártott tollseprűvel sepregettek. Egyes helyeken a lányokhoz jártak, másutt a gyerekeket ijesztgették vagy a fonóházakat keresték fel. Volt, ahol a tyúkokat is megpiszkálták. Egyedül vagy többen jártak. A Luca néha büntet, néha ajándékoz.

 

 

 

Szerelmi jóslások:

De legelterjedtebbek a szerelmi jóslások voltak. Leggyakrabban derelyét főztek ezen az estén. Mindegyikbe egy fiúnevet rejtettek el. A derelyét vagy gombócokat forró vízbe dobták, majd azt, amelyik elsőnek "felugrott", gyorsan kikapták. Az abban elrejtett fiúnév jelentette a jövendőbeli keresztnevét. Vagy ólmot öntöttek, hogy megtudhassák leendő férjük foglalkozását. Egy másik jóslás szerint a papírszeleteket a lányok egyesével a tűzbe dobták. Csak az utolsó cédulát hagyták meg, mert a ráírt név mutatta a vőlegény nevét.

A szemétdombra állva hallgatóztak, s ahonnan a kutyaugatást vagy kakaskukorékolást hallották, úgy vélték, abból az irányból jön majd az a legény, aki őket elveszi feleségül

 

Luca estéje és éjszakája a tréfálkozásnak, a lopkodásnak is helyet adott. Néhány fiatal bohócnak öltözve koldulni járt. Mások az udvaron lévő kútból lopták a vizet. Másnap reggel sok udvar tátongott bejárati kapu nélkül. A lopkodók elvitték a kiskaput még a hatodik szomszédba is, míg végül valaki rá nem talált valahol a gödörben, vagy a pincében.

Luca a gonosz
A gonoszjáró nap azt jelenti, hogy ilyenkor a boszorkányok, bűbájosok, rontó lények szabadon tevékenykedhettek, és tevékenykedtek is. Megrontották - azaz betegségeket, fájdalmat, bajt vagy bosszúságot okoztak - az embereknek, állatoknak. A gonosz ellen fokhagymával lehetett védekezni, méghozzá úgy, hogy az ember megette, vagy bekente vele az ajtófélfáját, vagy az ablakkeretet. Arra is jó volt a fokhagyma, hogy az állatokat megvédjék a rontástól. Ilyenkor az istállót kenték meg.
Vigyázni kellett Luca napján a söprűkre is. Ilyenkor is, mint általában gonoszjáró napokon elrakták, elrejtették őket, hogy nehogy azzal repüljenek el a boszorkányok a boszorkányszombatra (találkozójukra) a Gellérthegyre.