Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

Valóban, feltámadott. Meghalt, hogy bűneinket magára véve, megváltson. Feltámadott, mert reményt adott vele a megújulásra. Megújulni, mint a természet. Minden feleslegesen cipelt terhet, lelket, gyötrő kétséget, sérelmet, ledobni. Mint ősszel a fák a leveleket. Beengedni a szelet. Hagyni, tüdőnket felfrissíteni. Meghallgatni, minden, sajátunktól eltérő gondolatot. Nem befolyásolva magunkat attól, ki mondta.

Mindenki cipeli a maga keresztjét. Jó lenne néha megállni, pihenni egy kicsit. Találni valakit, aki cipelné helyettünk egy darabig. Vagy csak tartaná. Sosem dobnánk el. Mert ez a miénk. A mi vérünk, izzadtságunk ivódott bele. Visszük, még akkor is, ha a végén ezen feszülünk meg. Hol van egy Simon, aki vinné egy kicsit. Mert embereket találsz az utad szélén, ahogy stációtól stációig vonszolod magad. Segíteni is akarnak. Mondják, miként tartsd, hogyan kellene vinned, hogyan vegyél lélegzetet. Figyelik stílusodat, elemzik feszületed. Segítenek, a maguk módján. De nekik is ott a láthatatlan kereszt a vállukon. Amit majd egyszer ők szeretnének letenni, kicsit.

Magadban hordozod a bűnt, és a megváltást. Sosem szakad le rólad, csak könnyíthetsz terheden. Nem magadat, vagy a világot kell megváltanod. Nem nagy tettekben kell gondolkoznod. A nagy dolgok is apró részletekből állnak össze. Ne az egész Golgotát lásd, csak a következő lépést mindig. Az utadra figyelj, lásd meg a köveket, gödröket rajta, amikben elbotolhatsz, és lásd a világot mellette. Lásd a tücsköt a lábadnál. Lásd az igazi arcát annak, kinek a hangját hallod. Érezd bőrödön, a nap sugarait, akkor is, ha égetnek. S szívd magadba az illatokat. Lehet, mikor először érzed ezeket, nem neked lesznek kedvesek. Azért szánj egy kis időt rá, lehet a te érzékszerveid voltak eltömődve.

Az én keresztem, csalóka. Van, amikor alig érzem, mintha nem is lenne. Máskor majd a földbe nyom. Szálkái bőröm alá hatolnak, ahol mérges sebeket keltenek. Máskor véd a hátamnak szánt csapásoktól. Szeretném letenni néha, de félek, elveszik, s vele az is, amiért viszem. Inkább csak állok, és tartom egy kicsit. Majd megyek tovább.

 

http://f.freeblog.hu/j/u/l/julisom/files/DSC_0348,k.jpg 

Címkék: megújulás mindenki cipeli a maga keresztjét teher

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Krén Zsuzsi üzente 11 éve

Szerintem nincs olyan,hogy jobb vagy rosszabb kereszt.. Ezt az az énünk ítéli meg, aki azt is elhiszi, hogy a kereszt hordozása kötelező, kvázi sorsfeladat. Amiben hiszünk, az megvalósul. Így aztán sosem tudjuk azt mondani, hogy nincs szükségem a keresztemre. Csak cipeljük, és próbáljuk bemagyarázni magunkat, hogy rosszabb is lehetne. Bújkálunk a valóság elől ahelyett, hogy szembenéznénk vele, s rájönnénk: a keresztet mi képzeljük el saját magunknak... Előzmény: bogyo, 2007-08-26 18:25Szia Ági!Bizony, elgondolkoztam a szavaidon... Igen, mindenkinek megvan a maga keresztje, amit szívesen eldobnánk, hogyha lehet. De ilyenkor mindig eszembe jut az, hogy talán van olyan is, aki boldogan cipelné a mi nehéznek ítélt keresztünket, mert az övé talán még súlyosabb.Azt hiszem, inkább viszem tovább az enyémet, mert lehet, hogy rosszabbat kapnék...

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Szia Ági!Bizony, elgondolkoztam a szavaidon... Igen, mindenkinek megvan a maga keresztje, amit szívesen eldobnánk, hogyha lehet. De ilyenkor mindig eszembe jut az, hogy talán van olyan is, aki boldogan cipelné a mi nehéznek ítélt keresztünket, mert az övé talán még súlyosabb.Azt hiszem, inkább viszem tovább az enyémet, mert lehet, hogy rosszabbat kapnék...

Válasz

Nagy Ági üzente 11 éve

Ágikám!Köszönöm szépen!Régen nekem is volt ilyen virágom, Előzmény: agnesch, 2007-08-26 15:08 Ági, ez legyen a Te golgotád!

Válasz

L. Ágnes üzente 11 éve

 Ági, ez legyen a Te golgotád!

Válasz

Boros Katalin üzente 11 éve

Nagyon szép gondolatokat írtál és igazakat! Pontosan így van. Mindenkinek vinnie kell a maga keresztjét! Én sem gondoltam volna gyerekként,hogy egyszer ilyen nehéz lesz a keresztem! De vinnem kell amíg élek, nem adhatom át másnak és kölcsön sem veheti át senki. Talán nem is venné át senki sem. De ebben nem vagyok teljesen biztos. lehet valakinek még sokkal súlyosabb a keresztje, mint az enyém. Talán én sem venném át valaki más keresztjét, még ha lehetne akkor sem! Mindenki csak maga döntheti el, hogy az ő keresztje mennyire nehéz.  Köszi,hogy elküldted a gondolataidat! Üdv: Kati

Válasz

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu