A tavaszi ünnepkör legjelesebb ünnepe húsvét. Mozgó ünnep, nem esik minden évben ugyanarra a napra, mint pl. karácsony. Március 22-e és április 25-e közötti ünnep. Pontos időpontja attól függ, hogy mikor van a március 21-ét (tavaszi napéjegyenlőséget) követő első holdtölte. Az ettől számított első vasárnap húsvét első napja. Az idei évben március 23.-ra esik, ezért a farsangi időszak alig egy hónapig tartott csak. (vízkereszttől – január 6.-tól, február 5-ig – húshagyó keddig)

Február 6-án, hamvazószerdán már elkezdődik a 40 napos nagyböjt ideje.

Húshagyókedd / február 5. / Farsangtemetés időpontja. A farsang utolsó napja, a farsangi mulatságok csúcspontja. További elnevezése: húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (utalás a madzagon lógó ételek elfogyására).

Dalolni, táncolni azonban csak éjfélig szabad. Az ilyenkor tartott vigalmakban nagyokat kell ugrani, hogy nagyra nőjön a kender. Húshagyókedden tanácsos lemorzsolni a vetni való kukoricát és megmetszeni egy-egy tőkét a szőlő négy sarkán. Ezen a napon még mindenki jóllakhat farsangi fánkkal, kocsonyával.

Hamvazószerda / február 6. /
Húsvéti nagyböjt első napja, melyen szigorú böjtöt tartottak. További elnevezése: szárazszerda, böjtfogószerda, böjtfőszerda, aszalószerda.

A húsvéti ünnepekre való előkészület ideje. Megemlékezés Jézus böjtölésének, illetve kínszenvedésének időszakáról. A VII. századtól vált szokássá a bűnbánati felkészülés.

II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt. A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára, annak bizonyságára, hogy a halandók porból lettek, s porrá lesznek. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.

A bűnbánat időszakában az egymással haragban lévők igyekeztek kibékülni egymással.

A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje, illetve egészségmegőrző szerepet tulajdonítottak neki. Ezen a napon elsikálták a zsíros edényeket, mert zsírt a következő 40 napban nem ettek.

Böjt idején tilos volt a bál, a mulatság, de a lakodalom is. Általános volt az a szokás is, hogy a lányok ilyentájt fekete vagy sötétebb, dísztelenebb, egyszerűbb ruhákat hordtak. A néphagyomány szerint ilyenkor húst vagy zsírt, zsíros ételt enni tilos. Csak kenyeret, zöldséget, gyümölcsöt, illetve ezekből készült meleg ételeket ehettek. A paraszti étkezésben az év egyéb szakában szokatlan módon vajjal, növényi olajjal főztek. Volt ahol napjában csak egyszer ettek, máshol a tojás és a tejes ételek fogyasztását is tiltották.

A szigor az évszázadok alatt fokozatosan enyhült, a XX. századra az vált általánossá a keresztények körében, hogy a hívők a nagyböjt időszakában is csak a pénteki böjtnapot tartják, ilyenkor növényi táplálékot vagy halat vesznek magukhoz.

Gyakran került az asztalra cibereleves. Ennek az ételnek az alapja a búza vagy rozskorpa, melyet cserépedényben forró vízzel felöntve néhány napig erjesztenek, majd liszttel, tejföllel behabarják, és főznek még bele kölest vagy hajdinát, hogy laktatóbb legyen. Aszalt gyümölcsökből is főztek tejfölös savanyított levest, néhol ezt is ciberének nevezték. Igen kedveltek voltak a böjti időszakban a hüvelyesek, a borsó, a bab és a lencse.

Nem véletlen, hogy a ma divatos Wellness programok, természetgyógyászok is ez idő tájt javasolják a szervezet tavaszi méregtelenítését a különböző kúrák széles tárházával.

Torkos csütörtök / február 7. / Annak ellenére, hogy a húsvéti 40 napos böjt kezdetét jelentő Hamvazószerdát követően ünnepeljük - ismét szabad volt húst fogyasztani, sőt bizonyos területen a csütörtöki torkoskodás "kötelező" volt, már csak a farsangi maradékok elfogyasztása céljából is.Húsvétig az utolsó alkalom a kiadós étkezésre. További elnevezések: zabáló-, torkos-, tobzó-, kövér-, bodozú-, csonka csütörtök, halottak húshagyata, halottak csetertekik, kisfarsang. Régen szokás volt, hogy ezen a napon csak az asszonyok mulattak. Felmentek a borospincébe, ettek-ittak, énekeltek, táncoltak. Ha egy férfiember utánuk ment, őt  gatyára vetkőztették és hazazavarták. Szóval az asszony mulatott, a férfiember meg otthon ette a kefét meg a maradékot.

A Turizmus Zrt. harmadik éve a „Torkos csütörtök” reklámfogással  e néphagyomány városiasított formáját igyekszik meghonosítani. Ezen a napon fél áron választhatnak a vendégek az éttermek menüsorból. Az idén 1008 étterem csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez.