Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

Az idő egy ördögi kör...megfejthetetlen...átláthatatlan....Tele van titokkal...Nincs eleje se vége...Az idő elpusztíthatatlanul nagy úr, csak keveset marad velünk...és mindig akkor változik meg ezalatt a leggyorsabban, amikor a legjobban érezzük vele magunkat. Életünk apró szakaszait kapjuk tőle, ahol kegyes velünk, vagy pedig kegyetlenül bántó. És mi mégis mindig ragaszkodunk hozzá. Tervezzük, élvezzük vagy múlatjuk ha éppen a legrosszabb alakjában van velünk. Egyet nem tudunk soha....visszaforgatni...De kaptunk egy fél lehetőséget ennek a fájó hiánynak a pótlására, az ÉMLÉKEZÉS lehetőségét....Hogy miért írok most erről? Nem tudom. Életemben egyre több ez a "Nem tudom". De talán azért, mert most sokszor menekülök az emlékeimhez, és ez hol fájdalommal, hol pedig melegséggel, mosollyal és reménnyel tölti meg a lelkemet Ragaszkodom az időhöz, de már nem úgy mint régen. Más értéke lett számomra, és én is más lettem általa...legalábbis úgy érzem...

 

Címkék: idő titok

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Krén Zsuzsi üzente 12 éve

Ajánlom mindnekinek elolvasásra Michael Ende: Momo című könyvét. Imádni fogjátok! :)

Válasz

L. Ágnes üzente 12 éve

... mert az idő múlásával bölcsebbek leszünk. Tapasztalataink bővülése egyenesen arányos az idő múlásával... Ezért érdemes odafigyelni öregjeinkre...

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 12 éve

Kamarás KláraGYORSULÓ IDŐBENAz évek futnak, súlyosan, dobogva,én is gyorsulva süllyedek a multba.Tudom, hogy a világ meglesz majd nélkülem,de mégis, néha már úgy képzelem,hogy e világ az én világom:napom, holdam, és csillagom... virágom...s ha meghalok nem marad semmi:velem együtt tűnik el valamennyi...Persze, magam is nevetek e képen,volt már hasonló, naiv tévedésem,hát nem tudom, küzdjek-e ellene,vagy inkább megnyugodni kellene,nem tűnődni, mi vár a nagy egészre,a világra, melynek nem leszek része.

Válasz

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu