Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

„Aki böjtöl András napján,

Vőlegényt lát iccakáján."

 

A hónap utolsó napján, november 30-án Szent András napját ünnepeljük. András, Jézus tanítványainak egyike halász volt. Görögországban térített, Patraszban szenvedett vértanúhalált, amikor Néró császár helytartója elfogatta, és X alakú keresztre kötöztette, hogy lassú halállal haljon meg. A legenda szerint, két napi szenvedés után november 30-án halt meg. Mivel a kereszt szárait átlósan ácsolták össze, nem úgy, mint Jézusét, ezért az ilyen alakú keresztet András-keresztként emlegetik. Ilyet láthatunk útjelzőként a vasúti átjárók előtt is.

 

A nap már az adventnek, illetőleg az egyházi évnek a kezdete, amely beleesik a téli napfordulat időszakába, és így alkalmas mindenféle bűbájosságra, főleg az eladó lányok szerelmi praktikájára. A korábbi időkben a pap ezen a napon szokta felolvasni a plébánia az évi történéseit, így az esküvők és születések számát is, amiről az egyszerű emberek, főleg a fiatalok arra következtettek, hogy András házasságszerző szent.

A lányoknak, hogy belelássanak a jövőjükbe, többnyire magányosan, titokban kellett a különböző praktikákat elvégezniük.

Például:

-         az a lány, aki meg akarja látni, hogy ki lesz a jövendőbelije, András napján böjtöljön, és este tegyen a feje alá egy férfigatyát, akkor álmában meglátja őt.

-         ugyanezen a napon egész napi böjtölés után sózzon meg este egy darab kenyeret, lefekvés előtt imádkozzon 3 Miatyánkot és 3 Üdvözlégyet, utána harapjon a kenyérből, a megmaradt darabot pedig tegye egy kis tükörrel együtt a vánkosa alá. Éjfélkor, ha belenéz a tükörbe, meglátja benne a vőlegényét.

-         Este a lányok lefekvés előtt megmosakodtak, de nem törölköztek meg, majd álmukban a jövendőbeli kedvesük letörli őket.

-         Sok nagylány lefekvéskor a párnát háromszor megforgatta e szavak kíséretében: párnámat rázom, Szent Andrást várom, mutassa meg a jövendőbeli párom!

-         Megrugdosták az ólat, mert úgy tartották, hogy ahányat röffen a disznó, annyi év múlva mennek férjhez.

-         Gombócfőzéskor a gombócok közepébe  férfineveket rejtettek, s hitték, hogy amelyik először jön fel főzéskor a víz színére, az lesz a jövendőbeli férj neve.

-         Ólmot is öntöttek, s az ólüm formájából megpróbáltak a leendő férj foglalkozására következtetni.

Az egész napi böjt nélkül a férjjósló praktikák nem voltak hatékonyak.

 

 

 

A néphagyomány Márton mellett Andrást is a „fehér lovon járók” – havat hozók közé sorolja.

 A zajos mulatság régebben megszűnt, a muzsikaszó farsangig elhallgatott. A régi mondás szerint András zárja a hegedűt. Kezdődnek a disznótorok, a nép tréfásan így nevezi: disznóölő Szent András.

 

 

A falusi emberek életében a disznóölés s az azt követő disznótor ünnep volt. Régen még a gyerekek sem mentek ilyenkor iskolába.

A disznóvágások András naptól farsang végéig tartottak, ugyanis ilyenkor nem romlott meg a hús, sokáig el lehetett tartani. Hol voltak még akkor a modern hűtőszekrények…!

Már kora hajnalban talpon volt az egész háznép. Hamarosan megérkezett a böllér, a disznóölő, mert azt tartja a mondás:

„A saját disznaját senki nem vágja le szívesen.”

A megölt állatot jó száraz szalmával borították be, aztán meggyújtották rajta. Ezzel égették le a szőrét (a sörtéjét). Ez volt a pörzsölés (perzselés).

Mikor végeztek a disznóhús feldolgozásával, este került sor a nagy vacsorára, a disznótorra. Szerte az országban jeles alkalom volt az adománygyűjtésre, alakoskodó játékok bemutatására.

Több faluban járták a disznótoros házakat a kéregetők, a lesők, a kántálók. Erre fiúk vállalkoztak. Többen összeverődtek, és az ablak alatt rákezdték:

 

Eljöttem és kántálni, kántálni

ablak alatt fát vágni,

én is fogtam fülét, farkát,

adjanak egy darab hurkát.

 

 

Címkék: disznótor férjjóslás

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Rné Magdi üzente 6 éve

Köszi szépen!
Örülök hogy olvashattam.

Válasz

Mohácsiné Zsóka üzente 6 éve

Köszönöm a blogot. Érdekes néphagyományokkal ismertettél meg.

Válasz

Demeter Klára üzente 6 éve

Köszönöm ezt az András-napi blogot, sok mindenről nem tudtam. Ami a disznóölést illeti, milyen furcsa is az ember! Borzasztóan sajnálom szegény állatokat, mikor leölik, mégis, feledve minden borzalmat, jó étvággyal eszünk belőle!

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 6 éve

Érdekesek a népi hagyományok.Szeretem az ehhez hasonló történeteket.Köszönöm.mari

Válasz

Császár Zoltán üzente 6 éve

Nem tudunk és a belső ÉN-ünk nem is akarhat mert ez a MI ídőnk.

Válasz

Kovács Katinka üzente 6 éve

Boldog névnapot minden Andrásnak :)

Válasz

id.Csik József üzente 6 éve

S MÉGIS VÁLASZTANÁNK-E?

S mégis választanánk-e más kort, mint ezt a kort, amelyben élünk?
Az ókori Athént, fogorvos, kloroform és gyógyszer nélkül?
A kolerát, a bubós pestist, csak azért, hogy felmenjünk éjjel
a Párthenonhoz s reggelenként néhány szót váltsunk Szókrátésszel?

Az Antoninusok Rómáját, hol a környezet durvasága
szétroncsol már gyerekkorodban, ha nem születsz felső osztályba?
Lorenzo Firenzéjét, amely oly szép volt s oly fanyarédes,
hol váltóláz öl meg korán, vagy Fra Girolamo megéget?

Nem. Élni itt volt jó, a szabad kétszáz esztendős korszak végén,
mikor a múlt minden hegylánca, ha az alkonyban hátranéztél,
gyöngyházkék, érthető és éles; s mikor magunkat is így láttuk

perspektívában; tudtuk, mi jön; s mikor így állunk, ahogy állunk
s nézzük a lassan ránk hulló ködöt
s a szakadékot lábaink előtt.

Válasz

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu