Kis türelmet...
Már szinte hagyományosnak mondható, hogy a húsvét egyet jelent az élő állatok ajándékozásának időszakával. Szülők, nagyszülők és testvérek kiscsibékkel, nyuszikkal térnek haza, az egyébként állatoktól csendes családi házakba, lakásokba. Az ünnepek alatt az ajándékállatok pár pillanatnyi mosolyt varázsolnak a családtagok arcára. Aranyos, ahogy a kis nyuszi, kiscsibe meglepetten rohangál a szőnyegen, és felderíti új környezetét. A napok múlásával az állatkák (amelyek túlélték az első napokat) egyre nagyobb terhet jelentenek minden egyes családtagnak, a gyereknek és a szülőnek egyaránt.
Húsvét előtt gondoljuk végig, hogy valóban szívesen tartanánk-e állatot a lakásban, és hogyan fognak ettől megváltozni hétköznapjaink a későbbi években. Például mi lesz jövő húsvétkor? Mindig gondolnunk kell a felelősségünkre, tehát az állatka egész életére kiható döntésünk következményeire. Sokszor befolyásolja a tudatlan, informálatlan vásárlót agazdasági (hátsó-) szándékkal rendelkező kereskedő, de a lehetőségek közepette NE hagyjuk magunkat befolyásolni! Ha nem vagyunk biztosak az állat további sorsát illetően, akkor NE vásároljunk élő állatot sem húsvétra, sem más ünnepi alkalmakra ajándékként. Az esetek többségében az élőlény csak egy unott teher marad az ünnep után, semmi más...
Az is lehet, hogy már megvásárolta valaki az ajándéknak szánt kisállatot, és csak ezután eszmél rá a nyakába vett terhekre. Ez esetben semmiképpen ne eressze szélnek senki a felesleges állatot, és ne is dobja a szemétgyűjtő konténerbe. Célszerű kertes házba, állatvédelmi telepre elajándékozni a húsvéti nyuszit, kiscsibét, és az egyéb állatokat. Figyelembe kell vennünk az állatok kiszolgáltatott helyzetét, és azt, hogy ezzel az ember nem élhet vissza. A leghumánusabb lehetőséget keressük az állat további sorsának figyelembevételével.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!