Kis türelmet...
10 éve | 0 hozzászólás
AZ ÚTVÉGÉN
Ott állt a lány,
Kezében rózsaszál,
Valakire várt,
Az út végén, talán.
Szóltam hozzá,
Szótlanul jött felém,
Némán követtem,
Ennyi elég volt,
Az út végén.
Később is ott állott a lány,
Már hervadt rózsa homlokán.
Őszi dér szépszemére húlt,
A rózsát eltakarta a múlt.
Mégis ismerem őt,
Látom kedves énjét
Szerelme ott maradt
Az út végén.
Újból szólítottam őt,
Nem válaszolt,
Fájó volt a kérdés,
Szívem nehézvolt,
Az út végén.
10 éve | 0 hozzászólás
VALLOMÁS
Tündöklő angyal!
Amint volt szerencsém meglátni Önt,
mentem elvesztettem józan eszmémet,
mert halálosan szeretem.
Szenvedek, mint a megveszett,
Hiszen csak magát szeretem.
Úgy vágyom utána,
mint vak a napfényre,
rabszolga a szabadságra.
Számomra maga a napfény,
a csillagos ég!
Sőt, azt is mondhatnám,
hogy maga az esthajnalcsillag,
amely ragyogásával elárassza,
létem gyászos éjszakáját!
10 éve | 0 hozzászólás
ÁBRÁNDOZÁS
Érzem szobája illatát,
a világ vele van tele,
bármerre járok őt keresem.
belehelem e párát,
ismerem, szeretem,
tőle, megrészegedem.
Védekezem, nem engedem.
Hiába minden, belélegzem,
vérem lüktetése felgyorsul,
szívem belé rezzen.
Lankás dombok, lombok között,
bolyogás kéje – közben,
gyönyörű szerelmet adtál nekem,
felejthetetlen szenvedéllyel.
Cserébe boldogító szerelmet kínálok néked.
13 éve | 1 hozzászólás
GONDOLATOK
Vágyak, gondolatok, ösztönösen űz,
a sorokat, írni kel!
Valamihez remény fűz,
benned lobog, mint a tűz.
Érzed, muszáj!
-valami hajt, szorít belül,
ha nem sikerül,
akkor is légy derűs!
Versé formálni,
az örökké tolakodó,
gondolatokat, szavakat:
- ha nem sikerül?
az sem számit,
ne csüggedj el!
Csak az számit,
mikor azt hiszed,
nem szabályok, rímek,
formálják versé, versedet.
13 éve | 0 hozzászólás
Ringott karcsú dereka, mint búzakalász a szélben,
Táncra kértem Őt, táncolva zenét hallgattunk az éjjben.
Kedves hangja, bele olvadt a természet hangjába, maga volt a mámor!
Csak táncoltunk, táncoltunk, jártuk a mámorító táncot.
Együtt örültünk, nevettünk, zenget belé, erdő, mező, és Ő, csak táncolt!
Velünk dalolt, játszadozott, minden, ami körülöttünk látszott.
Enyhe szellő fáklombjait simogatta, ők suttogtak,
keringőt járt a természt, és mi velük táncoltunk dúdolva.
13 éve | 9 hozzászólás
EGY GONDOLAT BÁNT ENGEM
Amint közeleg az út vége,
meg-megállok, emlékezek,
hogy, mély sokat adott az anyám nékem.
Egy gondolat bánt engem,
mely nyugtalanít szüntelen,
hogy nem köszöntem meg elégé a sok jót,
amit anyám adott nékem.
Minden anya jó, szereti gyermekét,
ha kell feláldozza életét.
Az én anyám - oly sokat szenvedett,
hogy szerethesse gyermekét.
Szegény volt, olykor kenyérből sem tudott adni eleget,
de gazdag volt lélekben,
szeretettel pótolta a hiányzó kenyeret.
13 éve | 0 hozzászólás
Azt gondolom, hogy sokan vagyunk akik szeretjük a lovakat, hiszen ősidők óta, harcban, munkában, szórakozásban, hüséges társa az embernek, és a leg nemesebb, és tiszta a háziálatok között. Ez a csodálatos teremtmény, hajland az emberfiát hátára venni, vágtázi velünk, olyan élménybe részesit enibenünket, melyet csakis azok ismerhetnek, akik megülik a büszke paripát.
LÓHÁTON
Az ember önmagában félember,
lován ülve, már egész ember.
13 éve | 0 hozzászólás
ÖREG DIÓFA
Sűrű a lombja árnyékában heverek én,
Keresztül süt a nap a diófa levelén.
Erős ere látszik, öregfa, öreg a sóhajtása,
Kemény hóna alatt meglebben sok új hajtása.
Hűs árnyékot nyújt a házőrző ebeknek,
A csendet megzavarja zsivajgása a sok gyereknek.
Bámulom a sok új hajtásokat, kissé megrezzen a fa,
Gyönge csúcsán gyermek szelőcske üldögélni akar.
Hallgatózom, mintha nyögne, hallom valamit akar,
Ágainak ösztönzésére, még mindég nőni akar!
13 éve | 0 hozzászólás
A LÁTHATÓ HALOTT ARC
Huber Ottó, a gazdasági - iskola elvégzése után, mint gyakornok érkezett a grófi birtokra.
A segédgazdatiszt, hamarosan megtapasztalta, hogy a cselédek számára a gazdájukhoz való hűség többet jelentett, mint saját magukhoz, testükhöz való hűség, vagy saját becsületüknek megőrzése. Például ha előfordult, hogy valamelyik cselédfeleség félrelépett és még ha származott is belőle valami baj, de nem azért, hogy megcsalta az urát, hanem, hogy kivel csalta meg.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
TŰNŐDÉS
10 éve | 0 hozzászólás
TŰNŐDÉS
Partot nyaldosó hullámok taraján
üldögéltem éppen,
jött felém
csillogó fényben.
Megjelent, mint hajnal keleten,
Éreztem, hogy szeretem,
Bámultam reszketve,
Mint nyárfalevél motyogtam.
Nappali fénysugár öltöztette
meztelen tested,
láttam holdfényből varrott
éjszakai hálóinged.
Címkék:
Tovább