Kis türelmet...
TŰNŐDÉS
Partot nyaldosó hullámok taraján
üldögéltem éppen,
jött felém
csillogó fényben.
Megjelent, mint hajnal keleten,
Éreztem, hogy szeretem,
Bámultam reszketve,
Mint nyárfalevél motyogtam.
Nappali fénysugár öltöztette
meztelen tested,
láttam holdfényből varrott
éjszakai hálóinged.
Bámultam, mint kisgyerek a holdat,
mint esti mesét hallgattam.
Majd eltűnt a Fiastyúk az égről,
utána a hold is,
tovaszállt az éjfél,
elmúltak a találka órák.
Reménytelen vágyakkal,
gubbasztottam,
már nem hittem a hazudozó éjszakákban.
Tovább bámultam,
újra meg jelent, majd elrejtőzött,
csillagragyogású szép szűzi arca,
teljes fénye belekacagott,
Isteni mécsként az éjszakába.
.
Most újból kiáltozom!
Jöjj el hozzám parti ligetbe,
hol sokszínű rózsákkal
a természet templomában
reád várakozok.
Hol források csillogó vize csobban át
rózsabokrok között,
ott vár reád szirmokból készített ágyad,
reszkető lombok susogása,
egésztájat bűvöli el,
tündéri könnyű álmod.
Jöjj el hát mirtuszkoszorús fejeddel,
a természet gyémánt kelyhével,
kínálj meg szerelmed izével.
Légy velem, vigadj,
Önts szerelmed nektárjából,
Hogy megcsodáljam a természetet.
S.B.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!