Szenzációs hírnek érezte mindenki

Rákóczi kit akar feleségül venni.

Mert hát egy erdélyi fejedelmi család

Leszármazottjaként nem adhatta alább

Híres törökverőnek unokahúga

Volt akit választott.  Ő Zrínyi Ilona.

Már az maga szenzációnak számított,

Tizenhárom éves volt, akit választott.

A lány még nem látta ezt a férjjelöltet,

Az eljegyzés előtt összeismerkedtek.

Nem tudjuk mik voltak köztük az érzések,

Ezzel nem törődtek atyai döntések.

Ebben a frigyben Erdély és Magyarország

Szimbolikus egyesítését találták.

A házasságukból született négy gyermek,

A negyedik épp a jól ismert Ferenc lett.

Akinek együtt nem soká örülhettek.

Apja halála volt akadálya ennek.

Hat évnyi özvegység az anyósa mellett

A napfényre hozott néhány ellentétet.

Mi legyen az ifjú Ferencnek jövője,

A lengyel koronát akarta fejére

Zsófia, az anyós, csakis ezt képzelte.

Ilona azzal is elégedett volna

Erdélyi fejedelem lenne a sorsa.

A szenzációknak ám még nem lett vége,

Mert beleszeretett Thököly Imrébe.

Nem zavarta, hogy a botrány kiegészül,

És őt választotta második férjéül.

Thököly a magyar események miatt

Erdélybe vonult és ott szervezett hadat.

A felkelésével érdemeket szerzett,

Mozgolódására Bécsben is figyeltek.

Jó harminc év után országgyűlést hívtak,

Alkotmányos úton nádort választottak.

A kompromisszumot meg is pecsételte,

Hogy Thököly Zrínyi Ilonát elvette.

És az új nádor, hogy szent legyen a béke,

Thökölynek húgát feleségül kérte.

Sokak szerint frigyük érdekházasság volt,

De közöttük szerelmet látott az utókor.

A kis Ferenc viszont másképp vélekedett.

Szerinte csak anyja táplált érzéseket.

Thökölyt hozományvadásznak tartotta.

Nem valószínű, hogy ennek volt alapja.

Vádakat vág a kuruc vezér fejéhez

Bizonyítva gyermeki féltékenységet.

Ám rossz idők jártak házi boldogságra,

Mert eljött a kuruc csillag hanyatlása.

Alig töltöttek el együtt három évet,

Az újdonsült férjnek menekülni kellett.

Ilona pedig ottmaradt egymagára,

A kisgyermekeivel Munkács várában.

A Habsburg seregek állandó ostroma

A közvéleményt is felháborította.

Oly hírnevet szerzett, akár a nagybátyja,

Így lett „Európa legbátrabb asszonya”.

Hősiességével aki együtt érzett,

Nem küldött azonban egyéb segítséget.

Munkács várát három évig megtartotta,

Az asszonykapitány, tovább már nem bírta.

Friss hadak támadtak az erős falakra,

A várfeladásra késztette Caraffa.

A Habsburg fogságból – amint csak tehette –

Fogolycsere útján férje kimentette,

Két elfogott generálisért cserébe.

Így száműzetésben tovább együtt éltek.

Viszont azt elérni sehogyan sem tudta,

Hogy a gyermekeit még egyszer láthassa.

A megpróbáltatást nehezen viselte.

Börtönből kiváltott gyermeket neveltek.

De a sors még csapást tartogat számára,

El kellett költözni Nikodémiába.

A híres nagyasszonyt a halál itt érte.

(Később a fiával került török földbe).

Két évszázad után kerültek csak haza,

A kassai dómban végső nyugalomra.

A hősnőt és fiát, a nagy fejedelmet,

Érdemeik szerint méltón eltemettek.

Férjétől a vallás most elszakította,

Őt eltemették a késmárki templomba’.

De a történelem fricskázott még egyet,

Jött Trianon, s határon kívülre kerültek.