Ismerlek

Ismerlek,
ahogy a csípőd ringatod
a tangóra,
ahogy ebédet tálalsz
harangszóra,
ahogy kenyeret szelsz
puha kézzel,
ahogy gyereket emelsz
épp fel,
ahogy elsimítod hajad ha
szemedbe omlik,
ahogy a kötényt megkötöd, ha
kibomlik,
ahogy a könnyed ajkadig
csorog,
ahogy szerelmesen a kezemet
fogod,
ahogy illatos szirmot lágyan
simogatsz,
ahogy ha hiányzom, magadhoz
hívogatsz,
ahogy ha este van,
lefekszel,
ahogy ha bántanak, magaddal
veszekszel,
ahogy ha örülsz, a fény
beragyog,
ahogy lesimítod egy levélről
a harmatot,
ahogy a lelkedbe nézel, s azt mondod
szeretsz,
ahogy ha átölellek, mindent
elfeledsz.
Hát így ismerlek, ahogy
senki sem,
ismerlek, mert Te vagy az
életem.