Kis türelmet...
Az utolsó tangó
Bújj hozzám,
fogd át a nyakam!
Hadd legyen enyém e tánc!
Hadd hulljon sebet fakasztva,
folttalan szív-zománc!
Hadd égjen,forró hamuként
arcomba omló sóhajod,
hadd ivódjon lüktetve lelkembe,
minden egykori illatod!
Hadd kússzon kezem még
egyszer, lassan a derekadon,
hadd rikoltson minden sejtem,
mint vadaktól harsogó vadon!
Hadd ringjon tüzesen lelkünk
a kopott táncparkett felett,
had érezzem tested húrjait,
mit e lüktető dallam pengetett!
Hadd érjen össze combunk,
s Föléd hajolva, remegni
még egyszer hadd érezzelek,
hadd lássam pupillád, hogy issza be
az utolsó tangó-permetet!
Hadd érezzem, ahogy csípőd
még dalolva nekem feszül,
hadd halljam a vér zenéjét,
mi forrva énekel ott legbelül!
Bújj hozzám,
fogd át a nyakam!
Enyém e táncnak
úgyis csak fele,
ringunk még, pörgünk
egymástól részegen,
aztán úgyis elhalkúl a ZENE!
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó cikkek:
Alkonyi csend
Szentséges Éj
Őszi köd (2)
Őszi köd