Digitális rádió
Zavarmentes vétel?
2002. november 14.

Évek óta már elsősorban az Amerikai Egyesült Államok felől hallani olyan híreket, miszerint küszöbön áll a digitális rádiózás bevezetése. Ami azonban nem jelenti azt, hogy nálunk is mindenki eldobhatja a szögre akasztható Sokolokat, mert itt az új médium és annak high-tech eszköze, melynek segítségével nem tucatnyi, hanem több száz kiváló minőségű adás lesz fogható. Valószínűleg helytálló azonban, hogy tartalomszolgáltatók, tematikus csatornák és a rádiózás iránt érdeklődő médiaszakosok Kánaánja érkezhet el, ha nem is pillanatokon, de éveken belül, amennyiben Magyarország is képes lesz csatlakozni a legújabb információszórási trendekhez. A mobilkommunikáció terén öt év alatt Európa élvonalába küzdöttük magunkat, az Internethasználatban és PC-kultúrában (ami nem kevésbé jelentős, sőt) ugyanennyi idő alatt a kontinens sereghajtói közé kerültünk. Nagy kérdés, hogy éppen most volna-e itt a megfelelő pillanat, amikor nekünk a digitális rádiózás elterjesztésén kell gondolkodnunk, amikor annak bevezetéséhez is mindössze három dolog kell: pénz, pénz és pénz.
Kárpáti Rudolfot, az Antenna Hungária Rt. tartalomfejlesztési vezérigazgató-helyettesét többek között a digitális rádiózás koncepciójáról, annak várható tartalmi elemeiről kérdeztük.

Az USA felől évek óta lehet hallani híreket a digitrádió bevezetéséről. Mi adja az aktualitását a digitális rádiós műsorszórás (DAB) bevezetésének Magyarországon?
KR.: Európa részeként Magyarország természetesen követni igyekszik a kontinensen uralkodó tendenciákat az információszolgáltatás, műsorszórás technológiai fejlesztéseinek terén, és ez értelemszerűen a rádiózásra is vonatkozik.

Mi a helyzet most az Európai Unióban a digitális műsorszórás, ezen belül a rádiózás terén? Mennyire terjedt el ez a szolgáltatás?
KR.: Az elmúlt két évben a DAB (Digital Audio Broadcasting) bevezetése egyértelműen fellendült. Ma már az Unió minden tagállamában folyik digitális rádiósugárzás. Angliában jelenleg a lakosság nyolcvan, Németországban hetven, Svédországban 35, Svájcban 58 százaléka tudja fogni a digitálisan sugárzott programokat. Hozzá kell tennünk, hogy a programok egy része már másként nem is érhető el, csak digitális sugárzás útján. Angliában és Németországban egy-kettő, a többi tagállamban néhány éven belül érik el a teljes ellátottságot, a teljes lefedettséget.

Hogyan kell elképzelni a digitális rádiózást, azaz a digitális úton történő rádiós műsorszórást?
KR.: A digitális rádió - a digitális televízióhoz nagyon hasonlóan - egy tulajdonképpeni multimédia platform, melyen a szimpla rádióműsorokhoz még további kiegészítő adatok (például CD-borítók, fotók, a műsorhoz kapcsolódó információk stb.), illetve az azoktól független, önálló adatszolgáltatók kínálatai (közlekedési információk, időjárás és tőzsdei hírek, műsorfüzetek, menetrendek, reklámok stb.) sugározhatók.

Mik a digitális rádióműsor szórás vitathatatlan előnyei?
KR.: A digitális rádió rendszerek rendkívül energiatakarékosak. Az analóg rendszerek energiafelhasználásának törtrészével ugyanakkor jobb minőséggel látnak el azonos nagyságú területet. Az URH rádiózást kiváltó DAB-rendszer adóhálózata nagyszámú, kis teljesítményű adóból épül fel. A közép és rövidhullámú rádiózás kiváltására szánt úgynevezett DRM rendszerben kisebb számú adót alkalmaznak. Összefoglalóan tehát az energiatakarékosság és a frekvenciaspektrum jobb kihasználása egyértelműen a digitális rádiózás mellett szól.

Amennyiben bevezetésre kerül a DAB, akkor mi az, amit ebből a fogyasztó, a felhasználó is viszonylag hamar érzékelhet?
KR.: Elsősorban természetesen a zavarmentes vételt, de igen lényeges az értéknövelő adatszolgálatok vételi lehetősége is.

Mennyibe kerül körülbelül egy digitális rádiókészülék?
KR.: Az árak folyamatosan csökkenek 100 angol fontért (38 000 Forint) DAB-táskarádiót, 150 fontért pedig (57 000 Forint) hifi-toronyba való DAB-tunert kínálnak. A közeli jövőben már több, 100 Font alatti készülék megjelenése várható.

Fel vagyunk-e készülve technikailag? Országos vagy regionális műsorszórásra kell itt gondolni?
KR.: A DAB-kísérletek Budapesten kezdődtek, így ez a szolgáltatás is először Budapesten és környékén valósulhat meg, ezután tudunk az ország távolabbi régiói felé terjeszkedni. Ahogy az URH műsorszórásban, úgy a DAB-nál is országos, regionális és helyi sugárzásban lehet gondolkozni.

Mekkora a kiosztható frekvenciakeret és ennek kereskedelmi értékesítéséből mekkora bevételre számíthat a magyar állam?
KR.: A nemzetközi frekvencia gazdálkodási értekezletek döntései értelmében három országos multiplex, azaz programcsomag kialakítására van lehetőség, melyek egyenként 5-6 kiváló hangminőségű sztereó programot, vagy ennél nagyobb számú mono illetve gyengébb minőségű műsort tartalmazhatnak. Regionális és helyi sugárzás esetén a programok száma értelemszerűen megsokszorozódik. A tarifarendszer kidolgozása előtt a konkrét bevételekről még nem lehet beszélni.

Milyen következményekkel járna a bevezetés a már működő rádiókra nézve?
KR.: A digitális műsorszórás elindítása az analóg sugárzás fenntartása mellett történik. Kezdetben tehát használhatók lesznek még az analóg vevők. Később a digitális programok bővülésével már nem lesz gazdaságos az analóg sugárzás, emiatt várhatóan az fokozatosan, 10-12 éven belül megszűnik.

Milyen típusú fejlődést tud a DAB a tartalomszolgáltatás terén elindítani?
KR.: Kezdetben képek és szöveges információk továbbítására volt lehetőség, ma már tetszőleges típusú adatok juttathatók el a felhasználókhoz. Lehetnek ezek közúti, tömegközlekedési, vasúti információk, elektronikus műsorkalauz, reklámok, időjárási adatok - a lehetőségek száma szinte végtelen.

Kormos Gyula
DSH Online