2007 őszi számunkból
Bajomi-Lázár Péter – Monori Áron: Esti főműsoridős híradók a magyarországi televíziókban
Milyen területi és tematikus megoszlást mutatnak a vezető televíziócsatornák esti főműsoridős hírműsorai? Hogyan – semlegesen vagy elfogultan – közelítenek a politikai eseményekhez? A Magyar Televízió és az RTL Klub 2007. áprilisi híradóinak összehasonlító elemzésével egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresünk választ, majd úgy érvelünk, hogy a közönség első számú hírforrását jelentő hírműsorok túl kevés figyelmet fordítanak a külpolitikai és a világpolitikai eseményekre. >>
2007 nyári számunkból
Bodoky Tamás: „Nincs tévém, nem olvasok papírújságot”
Míg az összes internetezőre reprezentatív hazai és nemzetközi felmérések szerint az internet hír- és információforrásként csak a második helyen áll az internetet használók és nem használók között is vezető televízió mögött, létezik a hírfogyasztóknak egy olyan szegmense, amelyben az online hír- és médiafogyasztás a hagyományos csatornák (a televízió, a rádió, a nyomtatott sajtó) rovására növekszik, és a televíziót is megelőzi. Tanulmányomban survey módszerrel mutatom ki ennek a szegmensnek a jelenlétét a magyar hír- és médiafogyasztók körében, majd egy- és többváltozós statisztikai analízissel, valamint online fókuszcsoportos interjúkkal vizsgálom az ide sorolhatók tájékozódási, médiafogyasztási szokásait. >>
2006 őszi számunkból
Lampé Ágnes: A parlamenti ülések és a nyilvánosság – Cenzúra vagy szabályozás?
Az Alkotmány 61. paragrafusa kimondja: „(1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.” Úgy tűnik azonban, a Parlamentben történtekről a nyilvánosság csak korlátozott mértékben értesülhet: független televíziókamerák nem forgathatnak az ülésteremben. A Sajtószabadság Központ elemzése. >>
2000 ősz – Piac rovat
Gulyás Ágnes
Bulvárlapok a rendszerváltás utáni Magyarországon
(7/10)A rendszerváltás utáni korszak bulvárlapjainak sajátos vonásaiBár a posztkommunista országokban a rendszerváltás után megjelent bulvárlapok sok szempontból hasonlítanak nyugati társaikra, mind formátumukban, mind olvasótáborukban különböznek azoktól. A magyar bulvár- és minőségi lapok olvasótábora mind a társadalmi hovatartozás, mind a jövedelem szempontjából vegyesebb képet mutat, mint a nyugat-európaiaké. A magyar helyzet érdekes sajátossága, hogy a bulvárlapok olvasótáborának nagyobb részét az átlagos vagy ennél magasabb jövedelmű, jobb anyagi helyzetű emberek alkotják. A Blikk esetében például az olvasók 51 százaléka tartozik a társadalom jobb módú rétegei közé
17. Ennek elsősorban az az oka, hogy ezek az emberek – akik megengedhetik maguknak, hogy egyszerre két napilapot vegyenek – második lapként olvassák a bulvárlapokat. A bulvárlapok olvasóinak 70-80 százaléka politikai/minőségi napilapot is vesz (Richárd 1994). Ez arra enged következtetni, hogy a bulvársajtót nem elsődleges hírforrásként olvassák: a színes hírek kínálatával e lapok inkább másodlagos szerepet játszanak.
A magyar bulvárlapok olvasótáborának további sajátossága az, hogy fiatalabb, mint a minőségi lapoké. A bulvárlapok átlagos olvasója 39,2 éves, míg a minőségi sajtóé 44,2 (Richárd 1994). A
Függelék 5. ábrája korosztály szerint mutatja a bulvár- és a minőségi lapok olvasótáborának megoszlását. A fiatalok és a középkorúak körében a bulvárlapok olvasottsága magasabb, míg az idősebbek körében jóval alacsonyabb. Azt, hogy a bulvárlapok közönsége fiatalabb és piaci szempontból vonzóbb, alátámasztja a
Függelék 6. ábrája is, amely a településtípus függvényében ábrázolja a bulvárlapok olvasótáborát. A Budapesten és más városokban élő olvasók hajlamosabbak bulvárlapot választani, miközben a bulvársajtó népszerűsége más országos lapokénál kisebb a falvakban.
A magyar bulvárlapok magukon viselik a műfaj valamennyi – a minőségi lapokkal szemben meghatározott – sajátosságát. A „könnyű”, színes hírekre összpontosítanak, a cikkek rövidebbek. A különböző témák aránya szintén eltér a bulvár- és a minőségi lapokban. Akadnak azonban különbségek is a rendszerváltás utáni Magyarország és Nyugat-Európa bulvársajtója között. A brit bulvárlapokétól például valamelyest eltér formátumuk, struktúrájuk, sőt, valamennyire a tartalmuk is. A magyar bulvárlapok címlapján több hír olvasható, a címeket kisebb betűvel szedik, és kevesebb hirdetést tartalmaznak. E különbségek hátterében főként az eltérő piaci viszonyok, a különböző sajtókultúra és -történet áll.
Kapcsolódó cikkek:
Bulvárlapok
Per a bulvár sajtó ellen
Bulvár hírek
Szenzációéhség