A bulvárújságírás szabályai
2004. július 01.

Végy egy sztárt !
Találj egy magánéleti szálat, amiből hírt kreálhatsz!
Emeld ki a cikk szenzációgyanús mondatát, és írj belőle rövid, csattanós címet! Az sem baj, ha a végére kérdőjelet biggyesztesz, így fokozhatod a bizonytalanságot
és az ebből adódó kíváncsiságot.
Legyen a hír minél frissebb! (Ám nem ez
a legfontosabb szempont).
Támogasd meg a leírtakat hozzáillő képekkel! Az sem baj, ha a fotó nem elég éles, és nem tiszták a részletek, mert ezek csak fokozzák a sejtelmességet, valamint a fotózás nehéz körülményeinek látszata erősíti a valódiságot.
Legyél te az első, aki tájékoztatja a nyilvánosságot! Jól mutat a címlapon a figyelemfelkeltő exkluzív felirat.
Tartsd melegen a témát, térj rá vissza többször is, újabb részletek vagy cáfolatok felhasználásával!
Mutasd be a sztár hétköznapi emberi vonásait is! Így közelebb érzi magát hozzá az olvasó, a rajongás mellett kiváltható a "lám, ő sem különb nálunk"-érzet.
Legyél egyszerű, érthető! Nem a művészi igényű megfogalmazás a fontos.
El kell döntened, melyik oldalra állsz! (Ha ráhúzod a vizes lepedőt, vagy egyenesen valótlant állítasz róla, számolnod kell azzal, hogy soha többet nem áll szóba veled, s ezzel
az elsődleges forrástól esel el.)
Néhány évente, kicsit átpofozva vedd elő újra a témát! Egy újszülöttnek minden vicc új…
Légy rámenős!


Az értelmező kéziszótár a művészi igényt nélkülöző, szenzációhajhász, izgalmat keltő írást nevezi bulvárnak. A bulvársajtó termékei, törekvéseiket tekintve, különböző színvonalon meg is felelnek a fenti definíciónak. Magyarországon, néhány napilap nyomdokába lépve, öt-hat éve jelentek meg az első hetilapok, magazinok ebben a témában. A korábbi lapok ugyanis még nem nevezhetőek bulvárnak. Ne keverjük össze az érdekességet az igazi szenzációt keltő hírrel! A nagy példányszámban elkelő lapok visszatérő alanyai alapvetően a televíziókból ismert hírességek, így a kereskedelmi csatornák megjelenése sokat lendített a bulvársajtó piacán.
Az, hogy ki is a sztár, és hogy Magyarországon vannak-e igazi sztárok, örök vitatéma. Ebben maguk az érintettek sem értenek egyet. Van, aki szerénységből utasítja vissza a ráragasztott jelzőt, de van olyan is, aki nem akar a honi sztárok táborába tartozni. Mert kik is ők? Mitől lesz ma valaki sztár? Az ismertség nem feltétlenül kapcsolódik össze azzal, hogy milyen minőséget képvisel valaki. Manapság sztár az, akit milliók ismernek, s ezt a népszerűséget elsősorban a televízió hozhatja meg.
A bulvársajtó második aranyszabálya, hogy egy izgalmas, lehetőleg eleddig eltitkolt tényt tárjon a nagyközönség elé. Az, hogy valaki mennyit dolgozik a sikerért, keveseket érdekel. Annál érdekesebbek a magánélet rezdülései, történései. Ha bepillantást nyerünk a sztár otthonába, urambocsá' hálószobatitkaiba, osztozhatunk örömében, bánatában, kielégül egyik alapvető tulajdonságunk: a kíváncsiság.
Persze nem akad minden napra egy jó szaftos történet. Ilyenkor mit tehet a lapszerkesztő? Addig gyúrja, formázza a soványka témát, míg legalább egy értékelhető momentumra nem akad. Máris kiírható a szövegkörnyezetből kiemelt címnek való mondatocska, amit a végére illesztett kérdőjel még sejtelmesebbé tehet. Azért ezzel vigyázni kell: néhány bulvárlap már belebukott abba, hogy a címlapra kiemelt témák belül, az újságban már nem váltották be a pletykaéhes olvasó reményeit.
Igazi szenzációt az jelent, ha az újságíró naprakész, és még senki által nem ismert tényre bukkan, de régi történetet is el lehet adni, ha az még nem jelent meg máshol, vagy legalábbis már senki nem emlékszik rá. Jó esetben fotók is alátámasztják a leírtakat; ez növeli a bulvárlap hitelességét. Ilyenkor az sem baj, ha szakmailag nem tökéletes a kép, kukucska-fotó még izgalmasabb. A szépen komponált, beállított kép viszont utalhat arra, hogy minden a sztár tudtával történik, azaz ő a hiteles forrás, ennél fogva szóról szóra igaz minden, ami írva vagyon.
A jó történet igazi gumicsont, amin rágódhat a közönség. Érdemes olykor visszatérni a már megjelent cikkre, és bemutatni, mi történt azóta. Ha botrány van, annál jobb, hisz újabb szempontok és szereplők vonhatók be. Nem csak az a szenzáció, ha a sztár botrányba keveredik. Az viszont nem nevezhető szenzációnak, ha minden rendben van körülötte. Ilyenkor fel kell kutatni a híresség életének nehéz pillanatait. Mindenki átesett egy-két betegségen, nehezebb perióduson, amiből az olvasó okulhat, és egyúttal azonosulhat is hősével. Az újságírónak - ha csak nem egy teljesen elvetemült lapnál dolgozik - érdeke, hogy riportalanyaival jó viszonyt alakítson ki, hisz így a baráti szálakat ápolva folyamatosan értesül a sztár életében történt változásokról. S ha már tényleg mindent megírt róla, ami megírható, még mindig ott vannak a rokonok: szépemlékű nagyszülők, gondos apák, szerető anyák, legvégül pedig a baráti kör. Mindez ráadásul - egy lap életében persze kb. csak úgy három-négyévenként - újra feldolgozható, elővehető téma.
Ne gondolja senki, hogy a bulvársajtó munkatársainak könnyebb dolga lenne, mint "komoly témákkal", oknyomozó riportokkal foglalkozó kollégáiknak. A bulvár újságírás is megköveteli a rátermett, felkészült munkatársakat. De elsősorban azt a soha nem múló kíváncsiságot kell ébren tartani magukban, ami ugyanúgy hajtja őket, mint a cikkeiket olvasó nagyközönséget.

Fésűs Anna
Médiamix