http://album.reality.hu/panos/parlament/kupola_kint/

Nevezetességei

- Európa 2. legnagyobb parlamenti épülete (a legnagyobb a bukaresti)

- A Szent Korona és a koronázási ékszerek

- Kupolacsarnok és a körülötte elhelyezkedő termek

- Magyar festők alkotásai az Országházban, köztük Munkácsy Mihály: Honfoglalás (1893.)

- Az épület számos helyén láthatóak a Róth Miksa által készített üvegfestések és üvegmozaikok.

Védettség

- Kulturális világörökség (1987)

Az építkezés

Az országház építkezéshez feltételül szabták, hogy kizárólag hazai építőanyagokat használjanak fel. Kivételt képez a főlépcső mellett található nyolc, egyenként hat méter magas márványmonolit, amelyet Svédországból hozattak (összesen 12 ilyen oszlop készült, a másik négy a londoni Parlamentben található). Az építkezés 1885-től 1904-ig tartott, azaz a tervező az épület teljes befejezését már nem érhette meg. Az első kapavágás 1885. október 12-én végezték a Tömő-tér talaján, az építkezés során tizenhét éven keresztül átlagosan ezer ember dolgozott, 176 000 köbméternyi földet mozgattak meg; 40 millió téglát, félmillió díszkövet, 40 kg aranyat használtak fel. Maga az épület 268 m hosszú, 123 m széles és 96 m magas, alapterülete 17 745 négyzetméter, térfogata 473 000 köbméter. Központi eleme a kupola, amelynek két oldalán emelkedik a képviselőház (ma az országgyűlés) és a volt főrendiház (ma Kongresszusi terem) ülésterme. Az épületnek 27 kapuja van, belül 29 lépcsőház és 13 személy- és teherlift szolgálja a közlekedést és szállítást. Az épületben valamivel több mint 200 irodahelyiség található. A Duna felőli oldal a főhomlokzat, de a hivatalos főbejárat a Kossuth térről nyílik. Kívül és belül összesen 242 szobor (90 külső és 152 belső) van a falakon, jeles freskók és festmények is díszítik az Országházat. A díszítéseknél felhasznált 22-23 karátos arany összmennyisége hozzávetőlegesen 40 kilogrammot tesz ki.

Az épület mind külső tömeghatásában, mind belső enteriőrjében méltán tekinthető a 19-20. század fordulója egyik nagy alkotásának az európai kontinensen. Az Országház éppen úgy hazánk fővárosát jellemző épületté vált, mint Sir Charles Barry londoni parlamentje a brit fővárosnak.^[6]

A magyar állam ezeréves fennállásának alkalmából, annak millenniumi esztendejében, 1896. június 8-án tartotta az új, még épülő parlamenti épületben az Országgyűlés első ülését.^[7]

Szent Korona

A 2000. évi I. törvény^[8] rendelkezése alapján az Országházban van kiállítva a Szent Korona és a többi koronázási jelvény (a koronázási palást kivételével). A korona korábban a Nemzeti Múzeumban volt megtekinthető; a törvény szövege szerint az ünnepélyes áthelyezéssel „Magyarország méltó helyére emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá helyezi”.

- 2000. évi I. törvény Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról (PDF)

WikiPédia:

Országház

Parlament