http://mkdsz.hu/content/view/30261/202/

írja az mkdsz.hu

Ismerik-e Önök Szondi Györgyöt, olvassák-e, s ha igen, akkor rendszeresen teszik-e ezt a Napút folyóirat esetében? Ez a kérdés sajnálatos módon jogosan merülhet fel; a mai világ valahogy kevésbé tájékozott arra: mi történik kortárs szépirodalmi berkeiben, milyen hallatlanul igényes kiadványok, periodikák és folyóiratok jönnek létre, kapaszkodnak meg, a ma már jóformán hónapról hónapra változó financiális nehézségek közepette. Szondi György kitartó vállalkozása is ilyen, kiadója (Napkút) és folyóirata (Napút) majdhogynem csodával határos módon gazdagodik és gazdagítja szellemi vagyonunkat, kulturális közösségünket.

De miért is ilyen kiemelkedő, és, ha igen, hát hogyan függ össze szellemisége a Charta XXI mozgalmával? Két kérdés, két válasz. Az első kapcsán muszáj személyes véleményt formálnom: a magam részéről mindig zavart, ha egy műhely vezetőjének szakmai tevékenysége, alkotói munkássága eluralja az adott periodikát. Egy folyóirat a szerkesztés révén válik jelentőssé; hangsúlyait összességében inkább gyöngíti az, amikor vezetője egyben a legtöbbet publikálók közé is tartozik az adott kiadványban. Valamikor ez alapszabály volt amúgy; ma már, hogy is mondjuk, kevésbé számít annak. Ám Szondi személye ebben is a régi iskola nagyjait követi; de térjünk rá a második kérdéskörre, a lényegre. Mit is akar közvetíteni a Charta XXI? A Kárpát-Medence népeinek összefogására buzdít; egymás kultúrkincseinek minél alaposabb megismerésére. S mivel találkozhat a Napút rendszeres olvasója? Ugyanezzel a gondolattal.

Tematikus számokban mutatja be a kárpátaljai alkotókat, sort kerít az orosz kultúra befogására, igényes merítéssel közli a szlovén kortárs művészetet, elvezeti olvasóit a partiumba, de látókörbe emeli a hazánkban élő szlovákság kulturális kincseit, a magyarországi német ajkúak gyarapodó örökségét; s hát, immár külön kiemelés nélkül, mert remélem, az olvasó kíváncsiságát ennyi is az archívum tanulmányozására ösztönzi, csak utalok az egyetemes európai áttekintés igényére; észtek, finnek, vagy épp bolgárok bukkannak fel rendszeres – persze, jó okkal - a lap tematikus összeállításaiban; alapvetően, mindemellett, természetesen a kortárs magyar kultúra összművészeti tevékenységét, annak eredményeit is nyomon követve. Gazdag, impozáns, s nem egy esetben a „vájtfülű” olvasó számára is merőben s meghökkentően új élményeket kínálva.

Szondi György útja a Medence fölötti Nap alatt tehát mindenképp kiemelkedő, egyetemes szimbóluma a megbékélés és összefogás eszméjének. Aláhúzza azt, amit a Charta XXI alapvetésként megfogalmazott: egyesíteni mindazt az apró, kisebb hatókörű kezdeményezést, amely eddig már megvalósult – s amelyek összefogása, igen, erőt adhat ennek az Összefogásnak.

tor