Élelmiszerhigiéne

 A várandós anyák bizonyos fertõzésekkel szemben sokkal fogékonyabbak. A biztonságos táplálék azt jelenti, hogy kevés az esélye annak, hogy az étel elfogyasztása révén valamilyen betegséget kapjunk.Az egészséges táplálkozás elengedhetetlen feltétele a baktériumoktól, vírusoktól és vegyi szennyezõanyagoktól mentes étel, élelmiszer. A termelõk, az élelmiszer ­feldolgozók, a piacok, az élelmiszerboltok kötelesek az élelmiszert a lehetõ legbiztonságosabb módon feldolgozni és tárolni.

Az édesítõszerekrõl

A mesterséges édesítõszerek két fõ csoportra oszthatók, vannak energiamentes fajták, és olyanok is, amelyek szolgáltatnak energiát, de kevesebbet, mint a cukor. Az egyes édesítõszerekkel kapcsolatban az alábbi információk állnak rendelkezésre, várandósság alatti fogyasztásukkal kapcsolatban.
 

?         Aszpartám (E951): A fenilalanin és az aszparaginsav nevû aminosavak alkotják, és kis mennyiségben tartalmaz még metanolt is.

Az energia- és tápanyagigény jellemzõi a várandósság folyamán

A fogamzás elõttihez képest több energiára van szüksége a várandós anyukának a magzat, a méh, a méhlepény (placenta) és az emlõ szöveteinek növekedéséhez, az új szövetek alapanyagcseréjéhez és az anyai zsírraktározáshoz. Az energia-és tápanyagigény minden esetben egyéni, amelyet a fogamzást közvetlenül megelõzõ tápláltsági állapot, az életkor, éghajlati viszonyok és a korábbi, illetve erre az idõszakra jellemzõ fizikai aktivitásmértéke határoz meg.

Élettani változások és a súlygyarapodás mértéke a várandósság folyamán

A várandósság folyamán bizonyos élettani változások zajlanak le, amelyekkel összefüggésben megváltozik az anya szervezetének mûködése, közérzete, energia-és tápanyagigénye, táplálkozása.

Belsõ szervek

Több szervrendszer mûködését érinthetik ezek a változások. Így pl. az emésztõrendszert, a keringési rendszert, a hormonális-, légzõ-, kiválasztó-, vérképzõ-, csontrendszert illetve az anyagcserét, amely változások a várandósság alatt fellépõ panaszok, kísérõ jelenségek okai lehetnek.

Gyakorlati tippek várandósoknak

Az egészséges táplálkozás egyetlen étel, vagy élelmiszer tilalmát sem jelenti. Bármilyen táplálék része lehet a helyes étrendnek, ha a mértékletességet betartva, azokat megfelelõ mennyiségben, gyakorisággal és arányban fogyasztjuk.

Minél többféle élelmiszerbõl állítsuk össze az étrendünket.

Táplálkozási tanácsok várandós anyáknak

Egy új élet útnak indítása nagy felelõsség. A gyermeket tervezõ anyának mind lelkileg, mind testileg fel kell készülnie a terhességre. Ideális esetben a várandósságot megelõzi a fogamzásra való felkészülés, mely a tervezett terhességet elõtt legkésõbb három hónappal kezdõdik.

Ezen idõszak alatt, ha szükséges, és eddig még nem tették meg, a szülõknek változtatniuk kell életmódjukon, el kell hagyni a káros szenvedélyeket, olyan étrendet ajánlott kialakítani, amely a születendõ gyermek számára az optimális feltételeket biztosítja.   Az életmódbeli és étrendi változtatások nem kizárólag az édesanyát érinthetik, bár kétségtelen, hogy az õ állapota befolyásolja döntõen a magzat fejlõdését.

Mit tehetünk az étrend kisebb sótartalma érdekében?

• A megszokott fûszereken kívül a különbözõ fûszernövények széleskörû felhasználásával, változatosabbá tehetjük ételeinket, és a különféle ízesítési eljárások alkalmazásával csökkenthetõ az ételkészítéshez felhasznált só mennyisége.
  
• A készételek után sózását, és a friss zöldségfélék sózását tanácsos elhagyni.
  
• Ételkészítés közben óvatosan, kóstolás mellett ajánlatos sózni.
  
• Törekedjünk a zöldségek valódi ízének megismerésére!

Gyakorlati tanácsok a kíméletes és zsírszegény ételkészítéshez 

Az ajánlott konyhatechnológia jellemzõi:
 

• kíméletes a táplálékokban lévõ értékes vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz
• nem igényel túlzott mennyiségû hozzáadott zsiradékot
• egészségre ártalmas anyagok nem keletkeznek
• a megszokottnál kevesebb konyhasó kerül felhasználásra
• kifogástalan élvezeti értéket biztosít  

Gyakorlati tanácsok

• A kíméletes ételkészítési eljárások közül ajánlatos a párolás, ami egyesíti a fõzés és a sütés elõnyös tulajdonságait, gazdagabb ízhatás, magasabb tápérték érhetõ el alkalmazásával.

A vitaminok szerepe, és forrásai 

• A-vitamin (retinol): növekedésben, csont,-fog-, hám-, kötõszövet fejlõdésében, bõr és nyálkahártya-, immunrendszer-és retina (szem ideghártya) mûködésében, Forrásai: tej, tejtermékek, vaj, margarin, hús, máj, vese, halmáj, tojássárgája
• Karotin (A-vitamin elõanyaga): antioxidáns hatás, Forrásai: sötétzöld, mélysárga, piros zöldségek és gyümölcsök (pl.: paradicsom, pritaminpaprika, endíviasaláta, mángold, paraj, zöldpetrezselyem, rebarbara, sóska, sütõtök, feketegyökér, kajszibarack, sárgadinnye) 
• D-vitamin (kalciferol): csontképzõdésben, fogak épségének megõrzésében, segíti a Ca és a P beépülését a csontba, Forrásai: halak, halmáj olaj, kaviár, tej, tejtermékek, máj, tojás, margarin
• E-vitamin: antioxidáns hatás, növekedésben, sebgyógyulásban, a sejtmembrán-, izomzat-, szív ­és érrendszer-, bõr egészségének védelmében, termékenységben, Forrásai:  olajos magvak, hüvelyesek, növényi olajok, búzacsíra 
• K-vitamin (fillokinon): csontképzésben, véralvadásban (az anyatejbe nem választódik ki, így a kizárólag anyatejjel táplált csecsemõ számára bevitellel kell biztosítani az újszülöttkori vérzéses betegségek megelõzése céljából), Forrásai: paraj, paradicsom, borsó, brokkoli, káposzta, fejes saláta, tejtermékek, máj  

• C-vitamin: (aszkorbinsav): antioxidáns hatás, immunrendszer mûködésében, növekedésben, szöveti regenerációban, sejtvédõ hatás, sebgyógyulásban, hormonképzõ- désben, segíti a vas-, cink ? és réz felszívódását, Forrásai: citrusfélék, kivi, fekete ribizli, piros ribizli, csipkebogyó, szamóca, málna, eper, egres, cukordinnye, zöldpetrezselyem, zöldpaprika, paradicsom, burgonya, káposzta, karalábé, kelbimbó, karfiol, sóska, brokkoli  

• Folsav: vérképzésben, emésztõrendszer és szájnyálkahártya épségének megõrzésében, enzimmûködés serkentése, sejtosztódás elõsegítése, magzatvédõ hatás, fejlõdési rendellenességek kivédése, Forrásai: máj, élesztõ, tojássárgája, teljes õrlésû gabonafélék, sárgarépa, paraj, brokkoli, zöldborsó, avokádó, olajos magvak, narancs, banán, sárgabarack  
• B1-vitamin (tiamin): szénhidrátok lebontásában, idegrendszer energiaellátásában, Forrásai: Teljes kiõrlésû gabonafélék, élesztõ, hántolatlan rizs, olajos magvak, száraz hüvelyesek, brokkoli, kelbimbó, sóska, tej és tejtermékek, sertéshús, belsõség
• B2-vitamin (riboflavin): szénhidrát-, fehérje-és zsíranyagcserében, nyálkahártya épségének biztosításában, Forrásai: fehérje-és tej, tejtermékek, tojás, hús, hal, máj,  gabonafélék, hüvelyes, élesztõ, olajos magvak, zöldségek és gyümölcsök nagy része 
• B6-vitamin (piridoxin): Enzimek mûködésében, fehérje-és zsíranyagcserében, vérképzésben, idegrendszeri mûködésben Forrásai: belsõség, hal, marhahús, tej, tejtermékek, tojás, élesztõ, teljes õrlésû gabonafélék, búzacsíra, száraz hüvelyesek, szója, brokkoli, káposzta, olajos magvak, földimogyoró, csonthéjasok, dinnyefélék
• Niacin: szénhidrát-, zsír-és fehérje anyagcserében, Forrásai: hús, hal, máj, tojás, teljes õrlésû gabonafélék, élesztõ, hüvelyesek, olajos magvak, avokádó, datolya, füge, szilva
• B12-vitamin (kobalamin): szénhidrát anyagcserében, ideg- és emésztõrendszer mûködésének biztosításásban, vörösvértestképzésben, Forrásai:  tej, sajt, hús, hal, tojás, belsõség
• Biotin (H-vitamin): enzimalkotó, a fehérje-, zsír- és szénhidrátanyagcserében , haj- és szõrzetnövekedésben fontos, Forrásai: ­hús, tojássárga, belsõség, teljes õrlésû gabonafélék, élesztõ, dió  
• Pantoténsav: enzimalkotó a szénhidrát és zsíranyagcserében, sebgyógyulásban, bõr és haj épségének biztosításában, szteroid hormonok-, koleszterin és vérfestékek elõállításában, Forrásai: máj, vese, hús, élesztõ, tojás,teljes õrlésû gabonafélék, száraz hüvelyesek   Forrás: www.oeti.hu

Fõbb tápanyagok - Mi is az a koleszterin, fehérje, szénhidrát...??

Fehérjék

Nagy molekulájú, nitrogéntartalmú vegyületek, amelyek aminosavakból épülnek fel. A fehérjék eltérõ biológiai értékûek lehetnek, amelyet az esszenciális aminosavak mennyisége, és a szervezeten belüli hasznosulás határoz meg.

A sejtek fontos építõanyagai, enzimek, hormonok, immunanyagok alkotó elemei, kolloid tulajdonságaik miatt jelentõsek a víz megkötésében, szállításában, és más tápanyagok szállításában, valamint energiaforrásként is hasznosulhatnak.