Miklósnak egyszer tudomására jutott, hogy a városban él egy család: apa, és három eladósorban levő lánya. Olyan szegények voltak, hogy a leányok nem tudtak férjhez menni, mivel hozománnyal nem rendelkeztek, a nélkül pedig akkoriban elképzelhetetlen volt a házasság. Miklós az éj leple alatt felmászott a leányok házánál álló fára, és titokban bedobott az ablakon három zacskó aranyat. Innen ered az a ma is élő hagyomány, hogy gyermekek a mai napig kiteszik az ablakokba kitisztított cipőiket, s várják a jóságos Mikulás bácsit, aki piros ruhába öltözve, fején püspöksüveggel, hátán puttonnyal járja az országot-világot, megajándékozza a "jó gyermekeket".
 

Miklós a gyermekek barátja, meg is ajándékozza őket. Amikor a múltszázad fordulóján a Mikulás még világos nappal járta a falut, a szigorú botos Mikulás előcsalta a kuckóba bújt gyereket, kifaggatta, tud e imádkozni. Járt a vessző, ha bebizonyosodott, hogy nem tud, még az anyja is kikapott.

Lányokkal és a fonással kapcsolatos a Miklós-napi fonalvizsga: miszerint „Miklós napján a leányos házakat az ifjú legények rendre járják, megvizsgálják a darab fonalakat, s azon leányt, ki nov. 1-ső napjától kezdve minden héten egy darab fonalat nem mutathat, hamuval tömött zacskóval megütögetik”

 

Az 1930-as években, az Ipoly menti falvakban beszéltek arról, hogy már régebben is tettek a gyerekek ablakba helyezett csizmáiba, cipőibe krumplit vagy cukorkát. Később jelmezes Mikulás kereste fel azokat a házakat, ahol kisgyerekek laktak. Egy faluban többen is jártak, de csak a közelebbi rokonokhoz, ismerősökhöz. Kosarukba, puttonyukba a szülők, nagyszülők, keresztszülők tették az ajándékaikat. A Mikulás szavaltattta, énekeltetette, kikérdezte a gyerekeket. Ha szükséges volt, „virgácsot” is adott, amit a szülők jól látható helyre tettek, hogy alkalomadtán figyelmeztessék a Mikulásnak tett ígéretükre. A Mikulást néhol ördög vagy krampusz is kísérte.

A csokoládéipar révén jellegzetes mintája alakult ki a Mikulás-alakoskodóknak. Szokássá vált, hogy nemcsak az iskolákban, óvodákban, hanem a szülők munkahelyein is ünnepségeket rendeznek ezen a napon. Egy mai városi gyerek az említett helyeken kívül az áruházakban, üzletekben reklámcéllal felöltöztetett Mikulásokkal is találkozhat. Az ajándékozás – akárcsak más ünnepeken – ma már nemcsak édességekre szorítkozik.

  

Az időjárással kapcsolatban úgy tartják, hogy ilyenkor már jön a havazás: „Miklós megrázta a szakállát” de azt is tartják, hogy a Miklós-napi időjárás mutatja meg a karácsonyit.

Szánon jött a hegyeken, fenyők búcsúztatták,

zsákját tükrös hegyitón vízilányok varrták.

Medvék mézet gyűjtöttek nyár derekán néki,

s egy kosárban áfonyát küldött az ősz néni.

Piros szemű mókusok mogyorója csörren,

megcsendül a kicsi szán csengője a csendben.

Itt van már az udvaron, toporog a hóban,

teli zsákja a tied, dúskálhatsz a jóban.