Kis türelmet...
Kis türelmet...
December a latin őskalendáriumban a 10. hónap volt, a neve is azt jelenti: ,,tizedik". Ez a hónap a pihenés, megbékélés és a jó hangulat jegyében telt el, az emberek a családi tűzhely köré húzódtak, és élvezték a jól végzett munka megérdemelt gyümölcseit.
ADVENT
A várakozás, a karácsonyra való készülődés ideje. Kezdete András naphoz /nov. 30/ legközelebb eső vasárnap. Az adventi koszorún ekkor gyújtjuk meg az első gyertyát.
A keresztény kultúrkörben a december 25-ét, Jézus születésének napját megelőző négy hét az adventi időszak. Majdnem egy egész hónap karácsonyig.
Az advent szó jelentése eljövetel (a latin ,,adventus Domini" kifejezésből származik, ami annyit tesz: ,,Úr eljövetele").
A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát.
Régebben egyes vidékeken nevezték ezt az időszakot ,,kisböjtnek" is.
Az 5. századtól az advent a karácsonyt megelőző böjti idő volt, mely Szent Márton (november 11.) ünnepével kezdődött. Az advent Galliában keletkezett, majd a 6. században Róma átvette, és a böjti időből itt lett liturgikus idő, öt vasárnappal. VII. Gergely pápa volt az, aki négyben határozta meg az advent vasárnapjainak a számát, melyet a későbbiekben a protestáns felekezetek is átvettek.
Az adventi időszak:
Advent első vasárnapja, a keresztény egyházi év első napja, mindig november 27. és december 3. közé esik.
A december 25-e előtti utolsó vasárnap advent negyedik vasárnapja. Az azelőtti advent harmadik vasárnapja és így tovább. 2006-ban azért volt érdekes advent negyedik vasárnapja, mert december 24-re esett, a legkésőbbi időpontra, amely még karácsony előtt van, hiszen ez a nap karácsony előestéje, vagyis ,,szenteste" (ebből következik, hogy advent első vasárnapja, nem lehet később, mint december 3.).
A karácsonyi készülődés már sok helyen kezdetét vette. Szép lassan megjelennek az utcán az ajándékárusok, karácsonyi dallamok hangjai lengik be a városok üzleteit és az emberek teli szatyrokkal megpakolva sietnek a dolgukra. 
Mindenki fejében az a gondolat motoszkál, mivel is lephetné meg barátait, szerezhetne örömet szeretteinek az ünnepen.
Persze a karácsony méltó megünneplésének elengedhetetlen része az advent, az ünnepet megelőző négy hét. Az advent varázsos hangulatát, a karácsonyi várakozást a régmúlt mitológiája alakította ki. Abban az időben az emberek még hittek a boszorkányokban, gonosz lelkekben, varázslókban, mindenféle régi istenekben, éppen ezért használtak misztikus dolgokat.
Adventi koszorú
Koszorút fontak vesszőből, fűzfából és fenyőágakból, amelyet arany vagy piros színű szalaggal díszítettek.
Minden egyes szín, forma sajátos jelentést hordozott. A zöld a termés színe volt, a piros az életé, az arany és a sárga pedig a fényé. A kör alakú forma az örökkévalóság jelképe, a varázserőé, ami soha el nem múlik.
A néprajzkutatók szerint a Keleti-tenger partjain lelhetõ fel az adventi koszorú õse, ahol nagyon régóta december elején örökzöldekkel díszített fûzfa koszorú készítése volt a szokás. Hamburgban egy lelkész (Juhan Wichern) 1860-ban adventi koszorút készített, amelyen 24 gyertyát helyezett el, a 24 adventi nap jelképeként. A gyertyák közül 4 db fehér színű volt, a négy vasárnapot jelképezve. A lelkészt hívei követték a koszorúkészítésben, azonban a 24 gyertyából mára csak 4 maradt, a 4 adventi hétre utalva.
Az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben: egy rózsaszín, három lila.
Az üzletekben égig ér a vásárlási láz, évről évre többet és nagyobbat akarunk. Közben elveszik a lényeg, a készülődés, az ünnepvárás, ami a gyerekekkel együtt lehet igazán teljes.
A hagyomány szerint a négyhetes adventi időszaknak a lélek felkészítése a célja. A hetenkénti gyertyagyújtás, a családok együttléte, a meghitt esték mind azt szolgálják, hogy ráhangolódjunk az ünneplésre. De vajon hogyan lehet manapság lélekben készülődni, amikor az otthonok falain túl tombol a mindent elsöprő karácsonyi vásárlási láz?
A gyerekek számára a szülő a példa, a felnőttet követve teszi széppé önmagának is az ünnepvárást. A legfontosabb szülői feladat ilyenkor az, hogy minél több lehetőséget teremtsen a közös készülődésre, beszélgetésre, közös tevékenységekre. Figyeljünk tudatosan a legkisebbekre! Ne az ajándékok hajszájával teljenek az adventi hetek!
Legyen szertartás!
Mostanság nagy divatja van az adventi naptáraknak. A különféle meseszerű kis dobozokból naponta újabb apróság kerülhet elő, ami fokozhatja a gyerekek izgalmát, a várakozás örömét. Ha nincs arra időnk vagy lehetőségünk, hogy magunk készítsük az adventi naptárt, akkor is törekedjünk valamiféle különleges szertartásra ezzel a szokással.
- Mindig ugyanabban az időszakban nyissuk az újabb ,,ablakot"! Ez lehet este, lehet reggel, az a lényeg, hogy mindig megadjuk a módját!
- Minden nyitogatásnál beszélgessünk a gyerekkel! Meséljünk neki Mikulásról, ünnepről, ajándékozási szokásokról. Ejtsünk szót azokról az ajándékokról, amelyek pénzért nem kaphatók.
- Válaszoljunk belátásunk szerint a gyerek kérdéseire! Ha a családban élnek a Mikulás-mesék, történetek a Jézuska ajándékhozó szerepéről, akkor eszerint adjunk mesebeli válaszokat!
A szülők tudják, hogy néha egyedül gyorsabban és hatékonyabban tudnak készülődni, takarítani, rakodni, lakást díszíteni. Ám ha már nagyobbacska a gyerek, érdemes a testre szabott feladatokkal őt is bevonni a készülődésbe! Segíthet a lakás feldíszítésében, a saját szobájában kérjük ki a véleményét, készítsünk vele együtt apró díszeket! A karácsony közeledtével pedig ne hagyjuk ki az ünnepi sütés öröméből. Szánjuk inkább több időt és több energiát rá, megéri!
Legyen mesés!
Mindenki maga eldöntheti, meddig meséli a Mikulás-mesét a gyereknek, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a mesékre sokszor a felnőtteknek is szükségük van! Minél tovább tart a mese korszaka, annál tovább válik varázslattá az advent! Esténként beszéljünk sokat az ünnep szereplőiről, vegyünk elő Mikulás-történeteket, meséljünk karácsonyi meséket, mondjunk verseket, és énekeljünk közösen! A csintalanabbját ilyenkor könnyen rá lehet venni a hatékony szófogadásra!
Legyen meghitt!
A karácsony a családok összetartozásának ünnepe, az advent idején igyekezzünk minél több időt együtt tölteni. Ezek az együttlétek legyenek intenzívek, közös beszélgetésekkel, régi fotók nézegetésével, a rokonok, barátok emlegetésével fokozhatjuk az összetartozás érzését és élményét. Az adventi gyertyagyújtásnak is legyen egy kis családi szertartása, ahol éppen van kedv az éneklésre, ott az óvodai dalokból is lehet válogatni. A gyerekek nagyon büszkék lesznek rá, hogy az ő vezetésükkel jön létre a családi ünnep. Ha mást nem is, de néhány perc csendet és nyugalmat parancsoljunk magunkra az adventi vasárnapokon, gyertyagyújtás idején.
Legyen vidám!
Az advent nem a komorságról szól, az ünnep, az öröm a gyermeki játékossággal és vidámsággal együtt lehet teljes. Próbáljunk a nehézségeken is sok humorral úrrá lenni. A közös nevetések, az együtt töltött vidám percek teszik igazán széppé ezeket a napokat!
Adventi naptár
Advent angyalai
Az első vasárnap angyala:
Négy héttel karácsony előtt valami nagyon fontos dolog történik: egy angyal kék köpenybe öltözve leszáll az égből, hogy közelebb húzódjon az emberekhez. A legtöbb ember ezt észre sem veszi, mert túlságosan el van foglalva mással. De azok, akik jól figyelnek, meghallják a hangját. Ma van az első napja, hogy az angyal először szól, s keresni kezdik azokat, akik meg tudják és meg akarják hallgatni őt.
A második vasárnap angyala:
A második adventi vasárnapon piros palástba öltözött angyal száll le a mennyekből, kezében egy nagy serleget hoz. Az angyal szeretné megtölteni az aranyserlegét, hogy tele vigye vissza a mennybe. De mit tegyen a serlegbe? Játékot? Ajándékot? Törékeny, finom szövésű ez a serleg, a Nap sugaraiból készült. Nem tehet bele kemény, nehéz dolgokat. Az angyal észrevétlen végigmegy a világ összes házán és lakásán, mert valamit keres. Tiszta szeretetet minden ember szívében. Ezt a szeretetet teszi a serlegébe, s viszi majd vissza a mennybe. Mindazok, akik a mennyben élnek, fogják ezt a szeretetet, s fényt készítenek belőle a csillagoknak. Ezért olyan jó felnézni a hunyorgó, ragyogó csillagokra.
A harmadik vasárnap angyala:
Advent harmadik vasárnapján egy fehér ragyogó angyal jön le a földre. Jobb kezében egy fénysugarat tart, amelynek csodálatos ereje van. Odamegy mindenkihez, akinek tiszta szeretet lakik a szívében, s megérinti fénysugarával. Azután a fény ragyogni kezd az emberek szemében, s elér a kezükhöz, lábukhoz és egész testükhöz. Így még az, aki a legszegényebb, legszerencsétlenebb az emberek között, az is átalakul, s megszállja a béke, a tiszta szeretet és a boldogság érzése.
A negyedik vasárnap angyala:
A karácsony előtti utolsó vasárnap egy nagy, lila lepelbe öltözött angyal jelenik meg a mennybolton, és járja be az egész Földet. Kezében lantot tart, és azt pengeti. Közben szépen énekel hozzá. Ahhoz, hogy meghallhassuk, jól kell figyelnünk, s szívünknek tisztának kell lennie. A béke dalát énekli. Sok kis angyal kíséri, s együtt énekelnek. Daluktól valamennyi mag, amely a földben szunnyad, felébred, így lesz majd új élet tavasszal a Földön.
Ég a gyertya, ég,
el ne aludjék,
Szíveinkből a szeretet
ki ne aludjék.
Advent idején több olyan jeles nap van, melyekhez magyar népi szokások kötődnek: Borbála-, Miklós-, Ambrus-, Luca-, Ádám-Éva-, István-. János-, aprószentek napja, szilveszter, újév és vízkereszt. Ezekhez a napokhoz termékenységvarázslás, termés-, időjárás-, és férjjóslás kapcsolódott. Ezek célja, hogy elősegítsék az elkövetkezendő esztendő sikerét. Az advent időszakában tilos volt a tánc, a zajos mulatozás.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!