Kis türelmet...
Kis türelmet...
Ősi, női energiákat közvetítő erejénél fogva női önbizalmunk növekszik, a kisugárzásunk fokozódik. Növeli a hasizmok feszességét, a test hajlékonyságát, lazítja az ízületeket, segít szülés után visszanyerni a hasizmok régi tónusát, erősíti a méhet és a gátizomzatot, valamint a hát- és gerincoszlop menti izmokat, növeli a csípő rugalmasságát, és olyan izmokat is megmozgat, amiket nagyon ritkán használunk.
Mozdulataink kifinomultabbá válnak, testünk kecsesebb, nőiesebb, szexisebb, határozottabb, de egyben "törékenyebb" lesz. Aki a tornát nem kedveli, annak (is) kitűnő mozgási lehetőség! A hastánc az utóbbi évtizedekben az amerikai és az európai kontinenst is meghódította: egyrészt nők egyre nagyobb tömege műveli, és élesztgeti eme tánc által teste és lelke szunnyadó erőforrásait, másrészt férfiak is kitörő örömmel fogadják a nőiesség, női szépség ilyen módon való megnyilvánulását. Nyugaton már-már tömegsportnak számít, úgymint az aerobic vagy a futás, de ezt kortól és kilóktól függetlenül bárki űzheti. A tanfolyamokról színpadi táncosok is kikerülnek, illetve "pusztán" a mozgás, a szép mozdulatok öröméért is látogatják az órákat.
A Kelet tánca…
A hastánc a világ egyik legrégebbi tánca, amely különféle népek, szokások befolyása által több földrajzi területen fejlődött ki. Észak-Afrika és Egyiptom környékén vagy Törökországban keletkezett, majd elterjedt a többi arab országban.
Az iszlám országok speciális társadalmi helyzete, a nők életmódja alakította ezt a táncot. Az arab asszonyok egymás között táncoltak, egymást tanították. Ennek az emlékét őrzi az a marokkói és algériai tradíció, hogy a házasság előtt megnézi az anyós, hogyan is táncol a leendő feleség.
Eredetmondák
A hastánc eredetéről több monda kering. Talán a rabnők így hívták fel magukra és termékenységükre a kedves, nem túl öreg vevők figyelmét a rabszolgapiacokon, s a láncok, csörgők használatának eredete sem más, mint a rabláncok csörgetése? Az is lehet, hogy eredetileg termékenységi tánc volt: a szülő nőt körbevették a törzs nőtagjai, és ismétlődő has mozdulatokat végezve táncoltak körülötte, ezzel mutatva, hogy milyen mozgásokat végezzen szülés közben. Bizonyos vonásaiban a hastánc a mai napig kapcsolódik a rabsághoz, és a termékenység gondolatához: Egyiptomban ma sem képzelhető el esküvő hastánc nélkül, és szokássá vált az is, hogy fényképet készítenek, amelyen a fiatal pár a hastáncosnő hasára teszi a kezét, ezzel szimbolizálva vágyukat, hogy a kapcsolat termékeny legyen.
Szórakoztató hastánc
Később a hastánc célja a szórakozás, illetve szórakoztatás lett. Az ókori Görögországban a szegényebb családból származó lányok a piactéren táncoltak, így gyűjtötték össze a hozományra való pénzt. Hogy azt biztos helyen tudják, felvarrták a ruhájukra díszítésként. Ennek az emlékét őrzi a mai hastáncruhákon az aranypénz utánzatú díszítés.
Háremtáncok Egyiptomban
Az ókori Egyiptomban a háremlányokat külön tanár tanította a táncra, de nevelésüknek része volt, hogy különböző hangszereken tanuljanak játszani, jártasak legyenek a művészetekben és a tudományokban. Ők a japán gésákhoz hasonlóan társalgással, énekkel, tánccal, szerelemmel szórakoztatták urukat. Ez a tánc, az Indiai templomi táncokhoz hasonlóan - bár vannak benne népies elemek - inkább művészi mesterfogásokra épül, és lábujjhegyen, szabott rendű "hennás sminkkel" és testrajzokkal festett testtel táncolták. Később a kereszténység terjedésével ez a tánc visszahúzódott, mivel az egyház összeférhetetlennek tartotta e kultúrát, zenéjével együtt.
Miért hastánc?
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!