Bodnár Éva - Magányosan: Nagy Ági blog

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Nem vagy belépve

Tavasz van - mondanád,
de hó szitál...
Jó kedved odalett.
S hogy elmerengj
a táj felett:
kedved sincs már.
Sietve mész,
s ha hazaérsz,
melegségre vágysz.
Jó lenne most egy ölelés,
egy csésze forró tea...
De üres a szoba.
Nem vár senki.
Az illatos ital sem
tud már érdekelni.
Komor valósággá válik
egy régi álom szőtte kép.
S ez épp elég,
hogy elmerengj
a táj felett,
mely tavaszból
télbe fordult.
És észre sem veszed:
Könnyed kicsordult...

network.hu

Címkék:

Kommentáld!

Hozzászólások

Demeter Klára üzente 16 éve

Kedves Ági!
Nagyon aktuális ez a versike a zimankós tavaszról. De jön a tavasz és letöröli a kicsórdult könnycseppet!

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 16 éve

Köszönöm ez szép volt !

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 16 éve

Köszönöm ezt a szép verset,sajnos szegény virágok még jó hogy birják ezt a hideget !

Válasz

Tóth Zoltánné Erika üzente 16 éve

Köszönöm szépen a verset

Válasz

Varróné Juhász Judit üzente 16 éve

Köszönöm szépen Ágikám a szép verset és a hozzáillő képeket!
Bizony furcsa ezt a tavasz, hideg van és fázunk...
Puszillak!

Válasz

Rné Magdi üzente 16 éve

Szép vers ,köszönöm szépen.
A fák gyönyörűek,tavasz van.

Válasz

Császár Zoltán üzente 16 éve

Két órája Hazafelé legalább 5 cm -es hó fogadott Szeged után.A vers igaz.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 16 éve

A természet jól "kibabrál" velünk...

Köszi, hogy olvashattam.

Válasz

Baksáné Sztanó Mária üzente 16 éve

Nagyon szépen leírta a szerző az általa érzett pillanatnyi hangulatot. Biztos, hogy nem Te írtad? Fantasztikusan néz ki az ibolya, s a csodaszép krókuszok is.Köszi

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 16 éve

Nagyon szép a vers, és a képek is, mégha havas is!

Válasz

További hozzászólások