Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

Szeretnék...

 

 

 

Szeretnék  a  múlt  helyett a  jelened  lenni,

könnyeid  szemedből   csókommal  törölni.

Dobogó  szívedre  hajtani  az őszülő fejem,

reszketeg  szívedbe  írni  a tékozló  nevem.



Este,  lábaid  elé  kuporodva  álmod   őrizni,

abból  az  édes  álomból  fel  nem  ébredni.

Ketté  töröm  neked  addig  vérző  szívemet,

míg  nem  látom  én a csillogó  két  szemed,



addig  vigyázza  az  árva  nappalod,  éjjeled.

Hogy   úgy  érjen   véget  a   hitvány  éjszaka,

hogy   lelked   hozzám,  otthonába  tér  haza.

Mert    oly   nagy  a   világ,  hideg, és végtelen,



Nélküled   csak   rettegés  van,  átok, félelem.

Úgy, de  úgy  szeretnék  most  hozzád  bújni,

édes,  puha ölelésedben csendben  elaludni.

Bőrömön  érezni   érintésed   édes   varázsát,



Hallani   kicsi   szívednek   édes   muzsikáját.

Mindent   oda   adnék  egyetlen   érintésedért,

ölelésedért,  a   szavadért,   édes    csókodért.

füledbe   súgni  hogy bocsáss meg, szeretlek,



hogy   itt  a kínzó világban nélküled  elveszek.

hogy  neked  mint  valaha  rég,  jó  éjt kívánok,

s  bár  ha  nem  is  kellek  én,  még  itt  vagyok,

s  szívemben  téged  vár  magányos otthonod!



 

2011. Április. 03.

 

 

 

Vida Zoltán.

 

Címkék: hozzád

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

[Törölt felhasználó] üzente 8 éve

Van mikor csak a vágyakozás marad......, de az élet megy tovább.
Nagyon szép vers......

Válasz

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu