Nézd!

Nézd  ez  egy  csillogó  könny csepp,
mi messze gurul s megkeres téged.
Az  út   legyen  bár   milyen  végtelen,
eljut   hozzád   réteken,  s  hegyeken.
Éjszaka  társa  lesz az egek csillaga,

de reggel megöli a nap első sugara.
A simogató érintése,s meleg csókja.
Bár az szívemben újra születik majd,
Ha az a keserves  éj leszáll,
hát megint kezdődik a harc.

irt:

      Vida Zoltán.