Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

Egy novemberi nap!

 

 

 

Milyen végtelenül üres a lelkem-a szivem...

mert elment tőlem,elhagyott  akit  igazán szerettem...!

Egy novemberi nap volt sosem felejtem el.....

akkor hagyott engem el üres-néma tekintettel..!

Kitudta mondani hogy elmegy  hogy nem szeret többé......

hogy ezután én már sohasem lehetek az övé...!

 

Hiába kérleltem- maradj hisz annyira szeretlek....!

Ha elmész tőlem én ebben a nyomorult világban

egyedül mit kezdjek?

De ő meg sem hallgatott engem...nem nézett rám.....

nem érdekelte mit mond a fájdalomtól remegő szám....!

De nem egyedül ment el...mert akkor elvitte a két gyermekem,

 

akik nélkül semmit  sem ér az én hitvánn kárhozott életem!!

Most üres a ház,egyedül vagyok,a néma ajtokon  hiába kopogtatok!!

Nem jön már válasz,nem jön  a kérdésre felelet......

nem töri meg gyermek zsivaj a fájdalmas csöndet!!

Nem monda már nekem senki hogy "szeretlek apa"

S ha elmész tőlünk...... siess hozzánk haza!!

 

Hiába várom  minden percben hogy nyiljon az ajó min belépnek....

hogy " ő " azt mondja nekem vissza jöttem hozád- bocsáss meg......

szeretlek!!

De nem mozdul az ajtó nem jön hozzám senki...!

Igy hát nem kell erre az utolsó szóra senkinek felelni....

Rongyos fekhelyemen a haldokló lelkemmel elgyengülten

 

némán fekszem,érzem a rideg  halál ott ólálkodik mellettem!

Igen vigyél hát,vigyél magaddal!

Most már hozzád vágyom én minden erőmmel-minden

akaratommal ,oly Jó lessz már megpihenni....

megnyugodni végre,elszenderedni  az édes anyaföldbe...!

Ahol már csak a végtelen csend és nyugalom vesz körül...

 

Ahol  majd minden fájdalom-szenvedés elmerül!

S ha már eljött az este -a hideg éjszaka....,

egy hangot hallsz majd távolról melyet messze visz a szél...tova!

Egy hangot mely nagyon mélyről ,nagyon távolról szól majd hozzád.......

egy esengő őszinte gyászos fohászt..!

Vidd hát te rohanó szél még utoljára ezt a gyászos fohászt tova...,

 

melyet titkon őriz majd a sötét-hideg éjszaka.....

 

Bocsáss meg nekem Erika!!!

 

 

                                                        Vida Zoltán.


Címkék: egy lány "volt feleég"emlékére akit valaha annyira szerettem!

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Szathmáry Olga Ottilia üzente 14 éve

Zoltán! Én köszön Neked ezt a verset!!! Ezek azok a hétköznapi kincsek , amik lélekből fakadnak! Az élet megélése általi nehéz pillanatok, amik gondolatként marcangolják testünk... lelkünk...

Örülök, hogy kitárulkoztál és vállaltad Önmagad!

Bár sokan lennének ezzel igy... számvetések idején, mert csak eztán lehet tovább haladni előre...

Szeretném, ha feltehetném az általam szerkesztett :Versek, idézetek Közösségi Oldalra, vagy netán Tagként szeretnélek meginvitálni !

Kérlek merj hírt adni itt is MAGADRÓL és akkor MÁSOK is bátrabbak lehetnének!

...akinek tisztán szól lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek..."Babits bölcs gondolata.

olgi

Válasz

Vida Zoltán üzente 14 éve

Szia kedves Anikó!


Szeretném neked megöszönni,hogy megtiszteltél azzal hogy az
irásom elolvastad!
Korábban elmondtam hogy bár hosszu évek állnak mögöttem az irások
tekintetében,a nyilvános megmérettetés terén még nagyon szorit az a bizonyos gyerek cipő!
De olyan ügyesen megfogalmaztad az elemzésedben,hogy bár mindannyiunkban
meg vannak az érzések,sokunkkal megtörténtek élet helyzetek -nem merik,vagy tudják ezeket az érzéseket papirra vetni!
Én azok közé tartozom,akik merik,bár nem biztos hogy maradéktalanul tudják is!
De azért nem adom fel!
Hisz hála az istennek a régi nagyjaink-költök-festők-zobrászok-zenészek-stb.
sem tették-s igy mennyei élményeket okoztak a mi lelkünkben mig a földön
lesz emberi élet!
Én nekik a nyomukban sem járok,de megköszönni meg tudom hogy megérinthettem a szivedet, igy hát köszönöm neked!

mély tisztelettel: Vida Zoltán.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 14 éve

Nagyon gyönyörű vers... Sokan megkérdeznék, hogy mi lehet gyönyörű egy szomorú versben...? A válasz erre nagyon egyszerű: Egy szomorú vers is lehet szép. Azt írjuk le, az ihleti, amit a szívünk diktál... Valós emberi érzések és érzelmek tükröződnek belőle...Az életben nem csak öröm és boldogság vesz körül bennünket... Ott van a szomorúság, a bánat, a csalódás és még sorolhatnám... Ezek is hozzá tartoznak a mi életünkhöz... Sajnos ezt nem tudjuk teljes mértékben magunk irányítani. Az, ha valaki mer írni ezekről a dolgokról is, az valóban nagyszerű.

Köszönöm, hogy ezt a csodálatos verset olvashattam! Az én szívemet teljesen megérintette.


Válasz

Vida Zoltán üzente 14 éve

Kedves Katalin!

Nem bántottál meg,sőt örömmel veszem a kritikát!
Hosszu évek óta irok,de bevallom őszintén,még én is csak amatőr vagyok ezen a szinten,
de mindig tanulok valamit a jövőben igyekszem odafigyelni a részletekre is.



Mély tisztelettel: Vida Zoltán.

Válasz

Kosináné Madai Katalin üzente 14 éve

Kedves Zoltán!
Nagyon szép,megható történetet foglaltál versedbe,átérezhető a csalódás,a nagyfokú fájdalom,főleg a rádtörő magány érzése.Tudom,hogy nem tisztem,tanácsokkal illetni,hisz magam is amatőr vagyok,csupán a formai kivitelezést nem tartom szerencsésnek.Ha már próbáltál versszakokat alkotni,akkor azt keretek között tudod megtenni. Ha nyolcsoros egy versszak,akkor a többi is azt kívánja,ha rímképletet hozol létre,akkor tartanod kell magad hozzá,de,ha szabad vers,akkor nincs szükség a versszakokra,viszont,a ritmusra,mindenképpen figyelni kell.Bocsi,hogy,ha esetleg megbántottalak,de a segítőszándék vezérelt,hogy leírjam véleményem. Nagyon jó vers lehetne ,ha keretek közé szorítanád!
Üdvözlettel:Kati

Válasz

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu