Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

Álmomban anyám...                     ( Anyák napi vers )
                                                      2.


Tudod ma este egy szép álmot láttam én,
mikor álomra csuktam le fáradt szemem,
ott a végtelenül szép álmok mezején
hol virágért nyúlt neked remegő kezem.

Rád gondoltam ott akkor is drága anyám,
mint makrancos  fiú ki valaha voltam,
te  meg bocsájtottad nekem minden hibám
kezed fogtam én,  s az álmaimat mondtam.

Most is van egy álmom, ha majd felébredek,
mint valaha oly rég  én megint szavalok,
anyák napján kis mezei virág leszek
s ha könnyed elfogyott,  csendesen meghalok.

2011. Március. 26.

Vida Zoltán.

Címkék: nyertes anyáknapi vers...

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

[Törölt felhasználó] üzente 8 éve

Kedves Zoltán !
Az , hogy tudunk sírni is a verseiden, azt jelenti ( még ) vannak érzéseink. És ez így a jó....
Sajnos ilyen az élet, ad szépet , kellemeset ,csillogót , de el is vesz......
Attól még nem áll meg az élet, csak fájdalmasabb,....de örülni kell annak, amink van.

Nézz szét, mennyi minden szép van körülötted, lásd meg a csodát, a virágban, .....a napban....egy felhőben.....egy fában.....egy pillangóban......:-)) ..ugye , nem is olyan vészes.....
Minden szépet és jót kívánok !

Szeretettel : Klári

Válasz

Vida Zoltán üzente 8 éve

Kedves Klárika, és Cecília...

Annyira sajnálom, hogy mindig csalok némi könny cseppet
a szemetekre, de nincs benne semmi szándékosság..... :-)
A baj az, hogy szomorú az életem, legalább is volt az utóbbi
pár évben,
főleg amikor a verseim jó része született!
A lelkem meg jelentős része akkor halt meg...
De kicsit törött lélekkel, meg szívvel még lehet írni, hinni, és bízni...

De ha néha csak annyi is sikerül, mint ezek a versek eredménye,
már akkor is hálás vagyok a sorsnak, mert van szemem, kezem,
s vannak aranyos lelkek is,
akik olvasnak, és néha könnyeznek engem...

Mindenkinek erőt, és egészséget kívánok...

Baráti öleléssel: V. Zoli.

Válasz

Bükki Gy. Cecilia üzente 8 éve

Kedves Zoltán!
Gyönyörű vers! Én is megkönnyezetem Édesanyámat , Klárihoz hasonlóan, miközben olvastam!
Éjjel nézem a csillagokat, valahol ott van...!

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 8 éve

Kedves Zoltán !

Kezdem megszokni, hogy nálad mindig lehet kicsit könnyezni.......
Igazából, már nem is lehet mit írni, hisz verseidben benne van az érzelem a fájdalom, a hiány, az emlékek........minden.....!
Eszembe jutott egy idézet, itt hagyom az utolsó sorát.......

"Sokkal több virág, az élet útjára.......
......mert a sírokon, már hiába......"

Szeretettel .

Válasz

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu