Kedves Zoltán !
Az , hogy tudunk sírni is a verseiden, azt jelenti ( még ) vannak érzéseink. És ez így a jó....
Sajnos ilyen az élet, ad szépet , kellemeset ,csillogót , de el is vesz......
Attól még nem áll meg az élet, csak fájdalmasabb,....de örülni kell annak, amink van.

Nézz szét, mennyi minden szép van körülötted, lásd meg a csodát, a virágban, .....a napban....egy felhőben.....egy fában.....egy pillangóban......:-)) ..ugye , nem is olyan vészes.....
Minden szépet és jót kívánok !

Szeretettel : Klári

Előzmény

Válasz

Kedves Klárika, és Cecília...

Annyira sajnálom, hogy mindig csalok némi könny cseppet
a szemetekre, de nincs benne semmi szándékosság..... :-)
A baj az, hogy szomorú az életem, legalább is volt az utóbbi
pár évben,
főleg amikor a verseim jó része született!
A lelkem meg jelentős része akkor halt meg...
De kicsit törött lélekkel, meg szívvel még lehet írni, hinni, és bízni...

De ha néha csak annyi is sikerül, mint ezek a versek eredménye,
már akkor is hálás vagyok a sorsnak, mert van szemem, kezem,
s vannak aranyos lelkek is,
akik olvasnak, és néha könnyeznek engem...

Mindenkinek erőt, és egészséget kívánok...

Baráti öleléssel: V. Zoli.

Válasz

Kedves Zoltán!
Gyönyörű vers! Én is megkönnyezetem Édesanyámat , Klárihoz hasonlóan, miközben olvastam!
Éjjel nézem a csillagokat, valahol ott van...!

Válasz

Kedves Zoltán !

Kezdem megszokni, hogy nálad mindig lehet kicsit könnyezni.......
Igazából, már nem is lehet mit írni, hisz verseidben benne van az érzelem a fájdalom, a hiány, az emlékek........minden.....!
Eszembe jutott egy idézet, itt hagyom az utolsó sorát.......

"Sokkal több virág, az élet útjára.......
......mert a sírokon, már hiába......"

Szeretettel .

Válasz